Élménybeszámolók - lista
Tavaszi családi séta a Mátrában
2007. április 22.
„ APUKÁK, ANYUKÁK, NAGYSZÜLÕK ÉS UNOKÁK!
Könnyed családi sétára hívunk benneteket a festői Mátrába!
Április 22 én vasárnap szeretnénk, ha a családok együtt élveznék a természet szépségeit, az egészséges, jó levegőt és az együttlét örömeit.”

Így kezdtük a Kékes Turista Egyesület túrafelhívását, melyre 103-an jöttek el. Õszintén szólva mi sem reméltünk ekkora érdeklődést.
Az egyesület 2005. évi évzáró-jutalom túráján fogalmazódott meg az ötlet, miszerint kellene valami olyasmit csinálnunk, ahol a gyerekek már egész kiskorukban megtapasztalják a természetjárás szépségeit, megismerik a kulturált erdőjárás szabályait.
Az égiek kegyesek voltak „kis-csapatunkhoz”, és csodálatos napsütéssel, langyos szellővel, tehát igazi túrázó idővel járultak hozzá túránk jó hangulatához.
Három menetrend szerinti járattal indultunk Mátraházára. A buszok meglehetősen zsúfoltak voltak, ráadásul egyikük az Ózon Hotel közelében lerobbant. Szerencsénkre a következő autóbusz vezetője jóindulattal, rugalmasan kezelte ezt a problémánkat, és szinte mindenkit felszállított – bár már egymás ölében is ültek az utasok.
Ezúton is köszönjük a Mátra Volán gépkocsivezetőjének!
A mátraházai parkolóból jó hangulatban, kissé hosszú sorba rendeződve indultunk a sárga jelzésen Mátrafüred felé. Első kitérőnket a Kecske-bércnél tettük, ahol a hídon-átkelést nagyon élvezték a gyerekek. Tovább haladva a pár évvel ezelőtti erdőirtás mellett jól eső érzéssel tapasztaltuk, hogy a természet milyen szépen gyógyítja sebeit, és a két éve még kopár terület ismét szépen zöldell. Utunk folyamán szinte végig gyönyörű kilátás nyílt az alattuk elnyúló és a szemközti meredek hegyoldalra, sőt a Kékesre is. A napsütésben ragyogó üde zöld színek és a tavaszi virágok láthatóan lenyűgözték a túrázókat.
Első pihenőnket a Hanák-kilátónál tartottuk, ahol előkerült a hátizsákokból az elemózsia, és szinte mindenki vidám falatozásba kezdett. Természetesen a gyerekek nagy élvezettel hancúroztak, fel-le mászkáltak a kilátón, majd a friss tavaszi levegőn elfogyasztott tízórai után folytattuk utunkat.
Következő megállónknál, a Rákóczi-forrásnál friss vízzel hűsítettük magunkat, és erőt gyűjtöttünk az „utolsó megpróbáltatásra”, mert innen egy kis emelkedővel jutottunk el a Muzsla-kilátóhoz.
Ezen a csodálatos pihenőhelyen túravezető-társam, Halász Veronika nagyon szép kis oklevéllel jutalmazta a kicsiket, akik sugárzó arccal vitték szüleiknek a túra teljesítőjének járó elismerést.
Innen már csak egy rövid kis séta következett Mátrafüredig, ahol azzal búcsúztunk a résztvevőktől, hogy szeptember 30-án ismét várunk mindenkit az őszi családi sétán, amikor Galyatetőről sétálunk Mátraszentistvánba.
Jó volt látni, ahogy túránk végén a családok, baráti társaságok elindultak a büfék felé, és a gyerekek megkapták a jól megérdemelt, fagyit, csokit, üdítőt.
Ez egy szép nap volt!
Tóth István (szervező)




