Beszámolók

2008. július 30.

a ZÖLD nagycsoportban
2008 tavaszán

Az ide járó gyerekek 4. éve óvodások, s tapasztalt Mátra Manóként sok ismerettel rendelkeznek a természetről. Ezért speciálisan alakítottuk ki tevékenységi tervünket erre a természeti ünnepre, nagymértékben támaszkodva a szülők eddig is példamutató segítőkészségére. Először is részletes ismertetést tartottunk számukra terveinkről.
Kértük:
- Gyűjtsék össze otthon egy hétvégén a szervetlen anyagú csomagoló anyagokat, és egyéb hulladékokat, hétfőn reggel – megtisztítva - hozzák is be a csoportba.
- Hulladék anyagból barkácsoljanak otthon tárgyakat, amikből majd kiállítást is rendezünk.
Hát… volt némi furcsa arckifejezés az ötlet hallatán, de becsületére legyen mondva minden családnak, hétfőre megérkeztek a különböző méretű és mennyiségű háztartási hulladékcsomagok.
A gyerekek be is mutatták a család hétvégi hulladéktermését:

A székeket nagy körben helyeztük el, minden gyermek elfoglalta a „házát”. Sorban kiöntötték maguk elé a családban összegyűlt hulladékot. Elmondták, mi volt benne, mire használták a doboz, flakon, stb tartalmát, milyen étel elkészüléséhez volt szükség rá.
Figyelemirányítás a szükséges, és nem elengedhetetlenül fontos árucikkekre. (Kapcsolat az egészséges életmódra neveléssel.) Megfigyelés, összehasonlítás: Kinek volt sok-kevés? Kinek volt a legtöbb-legkevesebb?
Másnap válogattuk is a hulladékokat: óriási szemétdombot csináltunk a terem közepére az összes hulladék egybeöntésével. (A daduska nénik csak félve mertek bepillantgatni az ajtón.)
Vidd haza a saját hulladékodat! – adtuk a játékunkhoz az utasítást. Kezdődött a válogatás, felismerés, azonosítás, emlékezetfejlesztés. Csomagolóanyagok apró különbségeinek észrevétele ,(Tojástartók betűszíne stb.) sok mozgással, sürgés-forgással.
De mint igaziból is, mégis maradt elhagyott hulladék a terem közepén: Nosza, nyomozzunk! Köztisztasági felügyelőként segítettünk kideríteni a hulladék gazdáját az előző napi bemutatás alapján.
A csomagoló anyagok anyagfajtáinak felismerését is gyakoroltuk:
- Van olyan hulladékod, ami papírból készült? (műanyagból, textilből, fémből….) Emeld magasra.
- Melyik csomagoló anyagod készült kétfajta anyagból? Mutasd fel! – anyagok megnevezése.
- Van olyan hulladékod, amelyik három, vagy több fajta anyagot is tartalmaz? Felmutatás, megnevezés, ellenőrzés, javítás. (Bemutatás: dobozok szétvágása, rétegek széthúzása, magyarázat.)
- Van-e olyan hulladékod, amit nem dobnál ki, újra felhasználnád? Mire?
- Miért fontos az újrafelhasználás?
- Melyik anyag bomlik le szerinted hamar, melyik árt a talajnak leginkább?
- A környezetkímélő, vagy a terhelő anyagokból gyűlt-e össze több?
Hangzottak a kérdések, és egyre gyorsabban születtek a válaszok. Közben szó esett az emberek régi és mai életmódjáról, a környezet károsításáról, ennek kapcsán az időjárás változásáról, az állatok fogyatkozásáról, az űrhajózásról, s óvodás szinten, de nagyon komolyan megtárgyaltuk a Föld nevű csodaszép bolygó múltját, jelenét és várható jövőjét.
Gyűjtött hulladékainkat felhasználtuk az óvodai élet minden területén:
Játékban: boltos játékhoz - árut szállítottunk a játék teherautókkal, raktárazás, árazás, fizetés zajlott. A babaszobában, konyhában vásárlás, főzés folyt nagy lelkesedéssel. Nyílt étterem, és Pizzéria is.
Ének-zene: flakonokat, dobozokat felhasználtuk ritmus hangszerekként. (doboltunk rajtuk kézzel, egymáshoz s parkettához ütögettük őket. Egyenletes lüktetést és ritmust ütöttünk velük évzárós dalaink gyakorlása során.) Hallásfejlesztésként: bekötött szemmel igyekeztünk felismerni az anyagok hangját. (Fémfólia csörgése, műanyagflakon hangja, papírzizegés stb.)
Ábrázolás: barkácsolás. Ûrlényt készítettünk hulladékból. Nyírtunk, ragasztottunk, festettünk. Ûrlényünk a PISZKIRI-PISZOK KUKACSÁPOS nevet kapta, aki a Hulladék nevű bolygóról keveredett hozzánk véletlenül. (Reméltük, hogy nem azért, mert már úgy vélte, otthon van…) Kitaláltuk, milyen lehet az életmódja, s jókat nevettünk közben.
Tablókat készítettünk, 2 db Földgolyót festettünk szivacsnyomda technikával. Egyik tablóra a föld szépségeinek képeit helyeztük körbe, amire vigyázni szeretnénk, a másik tablóra olyan képeket, tárgyakat helyeztünk a Földgolyó köré, melyek ártanak a földnek. A föld „keze” segélykérően nyúlt a magasba.

A gyerekek olyan rajzot is készítettek, ami számukra szép a bolygónkon, másik oldalra pedig egy csúnya, rossz dolgot ábrázoltak.
Testnevelés: A flakonok, dobozok kézi szerként nagyon jók, és a versenyjátékokhoz is lehetett használni szinte mindegyiket. Jó volt őket átszökdelni, ugrani, térközé szorítva haladni vele, hullámvonalban, cikk-cakkban, minden másodikat megérintve stb. Gyorsasági versenyekhez is kiválóak voltak: hulladékstaféta-váltóversenyhez, vagy a „köztisztasági brigádverseny” során, mely hulladékok oda-vissza szállításával zajlott csapatok között.
Matematikai játékainkhoz is hulladékgyűjteményünket használtuk. Becsültünk, számoltunk, halmazokat képeztünk folyamatosan. Játszottunk matematikai didaktikai játékokat velük:
- mi változott meg?
- hulladékok válogatása alak szerint. (szögletes, íves, henger…)
- sorozatok létrehozása alak, anyagfajta szerint.
- boltos játék során árazás: árúk árának jelölése 1-10-ig számképpel. Fizetés: egységnyi elemekkel (logikai készlet) leszámlálással.

A témakör végén az időközben fel nem használt, számunkra végképp feleslegessé vált hulladékot az óvodánkhoz legközelebb eső szelektív hulladékgyűjtő helyre szállítottuk, a hulladékot a megfelelő konténerekbe helyeztük, az előírt módon. (tömörítés fontossága)
(Előzmény: a Kukatündér társasjátékkal való gyakori játék, a hulladékok fajtáinak felismerésében való jártasság.)

Megrendeztük figyelemfelhívó kiállításunkat az öltöző közös terében.

Sok, nagyon ötletes tárgyat kaptunk az otthoni alkotás nyomán, egy kisgyerek több tárgyat is hozott. Ezeket igyekeztünk témák szerint csoportosítani a kiállításon. A reggelenkénti ábrázolótevékenység során elkészült tablókat is elhelyeztük, s persze Piszkiri is elfoglalta a fő helyet. Írásbeli tájékoztatást adtunk a világnap eredetéről, hagyományáról, jelentőségéről. Gondolatébresztő idézetekkel, versekkel színesítettük a gyűjteményt.
Kiállításunkat érdeklődve szemlélték a szülők, nagyszülők, testvérek, a kisebb csoportok tagjai, s még kis bölcsődés szomszédaink is átjöttek hozzánk megnézni Föld-napi megemlékezésünket.

Érdekes téma egy kisgyereknek a „lebomlás” folyamata, hogy érthetőbbé tegyük a dolgot, ellátogattunk a Borhy-tanyára, ahol gilisztafarm működik. Kedvesen fogadtak bennünket, a bácsi mindent elmagyarázott, s ott még azok is érdeklődve tartották a tenyerükben a hemzsegő gilisztákat, akik eddig úgy tudták, hogy hozzá nem érnének soha.

Mi felnőttek is sokat tanultunk, én sem láttam még sosem giliszta etetést - lapátolva. A lisztkukac tenyésztés csarnokában a különböző fázisokkal ismerkedtünk a helyiségekben folyamatosan haladva, a fiúk a legszívesebben beálltak volna szitálni-rostálni is.

Kaptunk is egy adag lisztkukacot a maga táptalajával együtt, így a szobánkban napokig csemegéztettük belőle Teknőc Ernőnket, aki ettől láthatóan boldog volt. A szintén ajándékba kapott giliszta humusszal a daduska nénik feljavították a cserepes növényeink földjét, mi meg a kiskertünkét. Kaptunk ajándékba egy adag földi gilisztát is, őket először saját gilisztafarmunkba raktuk (5 literes üveg, különböző típusú talajokkal rétegezve) s keresztmetszetben figyeltük a giliszták munkáját. Azután őket is kiköltöztettük a kertbe, dolgozzanak ott tovább. A tanyáról hazafelé tartva gyűjtöttük a talajtípusokat, még a szántáson is bukdácsoltunk, hogy agyagosat is hozhassunk. Földnapi ajándékként talajmintás hengert készítettünk otthonra.
Az a látogatás is mélyítette a gyerekekben, hogy a szegény kis lebontó szervezetek, pl. a földi giliszta sem tud mit kezdeni a nylon zacskóval, és az ásványvizes palackkal sem, hiába temetjük a földbe. A szemét ott is szemét marad.

Előző témakörünk a közlekedés volt, s a két téma összekötéseként, átvezetéseként vonatos utazást terveztünk. A vonat, mint viszonylag környezetbarát közlekedési eszköz kapcsolódott a Föld védelmének szemléletéhez. Hatvanba utaztunk, hogy az átszállást, a nagyobb pályaudvar a forgalmát, az ottani munkakörökhöz tartozó feladatokat, s azok végzését megfigyelhessék a gyerekek, s megtapasztalják az épület nagy termeinek, csarnokának érzetét, a gyalogos felüljárón való áthaladáskor pedig a szerelvények és a sínrendszer látványát felülnézetből. Mindez nagy hatással is volt rájuk, csakúgy, mint a kissé rozsdás, de mégiscsak igazi gőzmozdony roncsok látványa. A maradandó élményt az itthon elkészült rajzaik részletessége bizonyította. Sajnos, az „utazzunk inkább vonaton” szemlélet alapozásán nagyon sokat rontott a pályaudvar minősíthetetlen mosdója, melyet gyermekvédelmi szempontból nem is használtunk, és a „pisiljünk inkább a bokorba” szlogen lépett előtérbe, amely ugye nem túl környezetbarát lakott területen…

Az ünnepre szépítettük környezetünket:
A családoktól kért és kapott virágpalántákat ültettük el az udvaron kis kertünkben. Azóta is folyamatosan gondozzuk – locsoljuk, gyomtalanítjuk őket.

A témakör tevékenységei három hétig folyamatos s örömteli elfoglaltságot, maradandó élményeket szereztek a gyerekeknek. Bízunk abban, hogy továbbra is ilyen lelkesen, egyre több ismerettel rendelkezve fordulnak majd a környezetük, a természet felé. Reményeink szerint sikerült elcsepegtetni gondolkodásukban a környezetvédelem fontosságát, s felnőve is majd ebben a szellemben igyekeznek élni, tevékenykedni saját, s gyermekeik jövője érdekében.

Hiszen, mint tudjuk:
„A Földet nem őseinktől örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön”!

Tóthné Kelemen Mária