„Gyertek velünk, ...mert egyedül nem megy!”

Manó nevelés

A Mátra Manók Gyöngyös Város Óvodái Jeruzsálem Úti Tagóvodájába járnak.
A tagóvodában az adottságokhoz és célokhoz igazodva saját megfogalmazású nevelési elvek szerint fejlesztjük a gyermekeket.
Részletek a Helyi Óvodai Nevelési Programból:

Mottónk:

„Tegyük szomjassá a gyermeket amennyire csak lehet.
Teremtsünk hozzá megfelelő körülményeket!
Szülessen meg benne a belső hívó hang a kívánatos táplálékhoz.
Akkor fel fognak csillanni a szemek, ki fognak nyílni a szájak,
meg fognak mozdulni az izmok.
A friss levegő áramlása pótolni fogja az erőszakot.
Újszerű közbelépésünk eredményeként ettől kezdve meg fognak
valósulni törekvéseink, olyan ritmusa lesz munkánknak,
amely nem mérhető a klasszikus nevelési rendszer normáihoz.
Sajnos minden módszer arra törekszik, hogy megitasd azt a lovat,
amelyik nem szomjas, pedig csak olyan módszer lehet helyes,
amelyik a tudáshoz étvágyat gerjeszt..”

/ Celestin Freinet /

Óvodánk egy tevékenységközpontú, készség és képességfejlesztő, érték közvetítő óvoda, amely tiszteletben tartja a gyermekek egyéni sajátosságait, jogait, tudatosan épít a gyermeki aktivitásra és alkotásra.

Az óvoda jellemző adatai

Óvodánk 1974-ben került átadásra, a város központjához közel lévő lakótelepen, biztonságos, jól megközelíthető környezetben. 1997 óta egy emeleti és egy földszinti szárnyon működik, a Jeruzsálem Úti Bölcsődével közös épületben. A Bölcsőde a két szárny közé ékelődik, ennek kapcsán sajátos fizikai megosztottság alakult ki.
A két szárnyhoz külön-külön udvarrész tartozik. Mindkét helyen kb. azonos arányú a burkolt és a természetes felület.

Minden csoportnak külön bejáratú foglalkoztató terme van.
Két csoporthoz külön-külön mosdó és öltöző is tartozik, a többi csoport a rendelkezésükre álló funkcionális helyiségeket megosztva használja.

Az óvoda berendezését úgy alakítjuk, hogy minden csoportszobája, öltözője, mosdója tiszta, esztétikus legyen, minél több természetes anyag felhasználásával.

Óvodapedagógusaink felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, folyamatosan szakmai továbbképzéseken vesznek részt. Fogékonyak azokra az új törekvésekre, amelyek a gyermekek fejlődését, fejlesztését szolgálják.
Személyiségvonásaikban jelen van a humanizmus, optimizmus, empátia, tolerancia.
Vallják, az óvodapedagógus modellt jelent a gyermekek számára.

Két óvónő irányítja egy-egy gyermekcsoport életét összhangra törekedve, a feladatokat egymás közt megosztva.

Munkájukat szakképzett dajkák segítik, akik részt vesznek az egészséges életmód és a közösségi élet szokásainak kialakításában. Segítséget nyújtanak a helyszíni megfigyelések, séták, kirándulások alkalmával.

Helyi óvodai programunk célja

CÉLUNK:

Elősegítsük a gyermeki személyiség fejlődését az életkori, egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével.
Biztonságot és szeretet adó környezetet nyújtsunk, amelyben a gyermekek sokoldalúan és harmonikusan fejlődhetnek annak érdekében hogy óvodáskoruk végére alkalmasak legyenek az iskolakezdésre.
A kiemelten kezelt környezeti nevelés során a gyerekeket minél több tapasztalathoz juttassuk, megalapozzuk a környezettudatos életvitelt és az egészséges életmódot.

FELADATUNK: az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése.

Környezeti nevelés, egészséges életmód kialakítása
Érzelmi nevelés, szocializáció
Értelmi fejlesztés, nevelés fő területein valósítjuk meg

Óvodánkban a Környezeti nevelés kiemelt feladat, erre épül a többi terület, tevékenység, s ez az alapja a Kékes Turista Egyesülettel való együttműködésünknek is.

Környezeti nevelés, egészséges életmód alakítása

Megfigyelések, tapasztalatok során az ok-okozatok észrevételével felhívjuk a gyerekek figyelmét környezetünk összefüggéseire. Törekszünk a helyes értékrendszer, a természet-és a környezetbarát magatartás alapjainak lerakására. A környezeti kultúra átadásával, a természeti és művi környezetünkkel való együttélés során megalapozzuk a gyermekekben a környezeti problémák iránti érzékenységet.

Biztosítjuk, hogy a kisgyermek az egész nap folyamán gondozott legyen, testi szükségleteit képes legyen kielégíteni. Segítünk az egészségügyi szokások elsajátításában. A mozgásigény kielégítésének megfelelő helyet, időt biztosítunk főként a szabadban. Lehetőséget adunk a szabadidős tevékenységben is / mászók, sporteszközök / a harmonikus, összerendezett mozgásfejlődés elősegítésére
Törekszünk arra, hogy óvodásaink egészségesek, edzettek, alkalmazkodó-képesek legyenek. Minderre nagy hangsúlyt fektetünk a természetjárás alkalmain. /túrák, helyszíni megfigyelések, erdei óvoda, szülős kirándulások/ Ezen alkalmak gyakoriságát szorgalmazzuk
Fokozzuk az állóképességet a szervezett mozgás, testnevelés, szabadidős mozgásos játékok során.
Prevenciós feladatokat látunk el tartásjavítás és lábtorna segítségével.

A Környezeti nevelés egyfajta környezetkultúrára nevelés, mely a környezetre vonatkozó ismeretektől a környezetbarát életmódig való teljes skálát jelenti. A környezetről szerzett ismeretek koncentráltan a „Külső világ tevékeny megismerése” óvodai tevékenységterület során dominálnak:

A külső világ tevékeny megismerése

CÉLUNK: Olyan szokások, viselkedési formák megalapozása, olyan képességek és készségek tudatos fejlesztése, amelyek segítik a természetes és az ember által létrehozott környezettel való harmonikus kapcsolatot.

FELADATUNK:

A gyermekek közvetlen környezetében lévő világ értékeinek megismertetése, megszerettetése.
A természeti és társadalmi környezethez fűződő pozitív érzelmi viszony kialakítása.
Az élő és élettelen környezeti tényezők leglényegesebb összefüggéseinek megláttatása helyi sajátosságaink felhasználásával.
A környezettudatos életvitel kialakítása, energiával való takarékoskodás.
Természetes élethelyzetek kínálta lehetőségek felhasználása modellezés szenzitív játékokkal.

A külső világ megismerésének tartalma:

A társadalmi és természeti környezet megismerése, környezet alakítás, környezettudatos magatartás alapozása.
A környezet mennyiségi és formai viszonyai

1. A gyermekek lényét az érdeklődés, a megismerési vágy hatja át. A világ felfedezése motiválja fejlődésüket. Teljes érzelmi nyitottsággal, kíváncsisággal fordulnak a körülöttük lévő élő és élettelen környezet felé. Érdekli őket minden történés, tárgy, jelenség, amivel kapcsolatba kerülnek.

Óvodánkban minden tanulási terület kiindulópontja az a természeti és társadalmi környezet, ahol a gyermekek élnek, ahonnan tapasztalataikat szerzik, valamint megtanulják a szokásokat, szabályokat, magatartási és kommunikációs formákat.

A gyermekeket körülvevő világ megismerésében főként a közvetlen megfigyelésre és tapasztalatszerzésre építünk, a lehető legtöbb alkalommal valódi környezetben.
Mivel óvodánkban kiemelt terület a környezeti nevelés, a természeti ünnepekhez, néphagyományokhoz kapcsolódó tevékenységeink tervezésünk alappilléreit képezik.
A csoportos és önálló megfigyelések, tevékenykedések közben a folyamatok és összefüggések megláttatására törekszünk.
A gyerekek kérdéseikre mindig életkoruknak megfelelő, de mégis tudományos megalapozottságú válaszokat kapnak, mindhárom korcsoportban.
A természet szeretetére, megóvására neveljük a gyerekeket.
A környezet, a növények, állatok megismerése közben érzékeltetjük a gyerekekkel, hogy az élőlények és az őket körülvevő környezet között, valamint a különféle élőlények között kapcsolat, kölcsönhatás van. / életközösségek, élőhelyek, tápláléklánc, az emberi tevékenység hatása.../

Mindezek hatására erősödik bennük, milyen nagy az ember felelőssége a természeti és társadalmi környezete iránt.
Megismerik, gyakorolják a társadalmi rendben való együtt élés szokásait, amelyben különböző vélemények, értékítéletek élhetnek egymás mellett. Rendezik a tárgyakról jelenségekről szerzett benyomásokat, tovább élik azokat játéktevékenység közben.
Gyakorolják a környezet alakítását természetes élethelyzetekben.
A megfigyelésekből eredendően közösen megbeszéljük a tapasztalatokat. Időt és lehetőséget kapnak a gyerekek, hogy összefüggően fejezhessék ki gondolataikat, észrevételeiket, kívánságaikat.

A társadalmi környezet témakörei:

a család
az óvodai környezet
az emberek élete, foglalkozások
szokások, néphagyományok, ünnepek
a közlekedés, járművek és a gyalogos közlekedés
a technikai környezet

A természeti környezet témakörei:

a környezet színei
az óvodai, városi, földrajzi környezet
a környezet élettelen elemei /föld, víz, levegő, kőzetek /
az idő /nap, hét, hónap, évszakok / a körforgás
az évszakok /jellemző jegyek, körforgás/
az időjárás változásai és hatása az emberekre, állatokra, növényekre
növényvilág
állatvilág
növény és kisállat gondozás
az emberi test
a fejlődés, növekedés
természet és környezetvédelem kérdései
hulladék felhasználás, szelektív gyűjtés, komposztálás
a természet ünnepei

A környezettudatos életmód megalapozásának témaköre:

A külső világ tevékeny megismerése során a területet nem kezeljük külön témaegységként. Valamennyi témakör feldolgozása esetén a megfigyelések és a tapasztalatszerzések alkalmával folyamatosan ráirányítjuk a gyermekek figyelmét a természeti és társadalmi környezetünk védelmére.

Ezen kívül lehetőséget adunk a gyermekek által kezdeményezett, az ő érdeklődésükből fakadó bármely téma feldolgozására. Támaszkodunk az otthoni élményekre is.

2. 3-4-5 éves korban a külső világ tevékeny megismerése az alapja a matematikai összefüggések megláttatásának is.
Természetes környezetben végzett megfigyelésük alkalmával észreveszik, hogy a tárgyak, személyek, halmazok összehasonlíthatók, szétválogathatók tulajdonságaik szerint, illetve saját szempontok alapján.
Végeznek sorba rendezést megnevezett mennyiségi tulajdonságok, felismert szabályok szerint. A számfogalom megalapozására mérési összemérési feladatokat végeznek mennyiségekkel, halmazokkal, különböző egységekkel. Tapasztalatokat szereznek a geometria körében építéssel, alkotással, síkban és térben. Eljutnak a geometriai formák felismeréséig. Mozognak, tevékenykednek nagyméretű tükör előtt a téri tájékozódás fejlesztése érdekében.

A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére:

Ismerettel rendelkeznek önmagukról, családjukról, az őket körülvevő emberi környezetről
Tudják nevüket, lakcímüket, szüleik nevét, foglalkozását.
Jól tájékozódnak szűkebb környezetükben / óvoda, lakóhely / ismeretekkel rendelkeznek tágabb környezetükről.
Ismerik a környezetükben élő állatokat, növényeket, azok gondozását és védelmét.
Azonosítani tudják az évszakokat jellemző jegyeik alapján, segítséggel tájékozódnak az időben / év, hó, hét, nap, napszak/
Ismerik az időjárás és az emberi alkalmazkodás összefüggéseit.
Ismerik a gyalogos közlekedés alapvető szabályait, a gyakorlatban alkalmazzák azokat.
Megnevezik az emberi test részeit. Ismerik az érzékszerveket és azok funkcióit, védelmét.
Képesek az ok-okozati összefüggések meglátására.
Gondolataikat, élményeiket összefüggően meg tudják fogalmazni.
Betartják a viselkedés alapvető szabályait.
Kialakulóban vannak azok az alapvető magatartási formák, szokások, amelyek e természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek.
Nyitottak a „külső világ” történései iránt.
Képesek környezetükre vonatkozó matematikai relációk felismerésére.

MATEMATIKA

CÉLUNK: Sokoldalú matematikai tapasztalat- és ismeretszerzéshez juttatás, a logikus gondolkodás és egyéb értelmi képességek fejlesztése.

FELADATUNK:

Olyan környezet teremtése, ahol kihasználhatjuk az alkalmakat a valóság formáival, mennyiségi, téri viszonyaival kapcsolatos tapasztalatok szerzésére.
Lehetőségek teremtése a játék élményével történő megismerő és problémamegoldó tevékenységekre.
Változatos lehetőségek teremtése az egyéni megismerő képességek, az érzékelés, az észlelés, a figyelem, az emlékezet, a képzelet, a problémamegoldó, logikus gondolkodás fejlődésére, fejlesztésére.

A matematikai nevelés a gyermekek észlelésére, érzékelésére és megismerési vágyára épülve valósul meg.
Olyan véget nem érő folyamat, amely átszövi az óvodai és, az óvodán kívüli élet minden területét: jellege a gyermekek személyiségfejlődésében, matematikai tapasztalataik gazdagodásában, a belőlük kialakuló képzetek, majd fogalmak bővülésében, ismereteik gyarapodásában, egyre több összefüggés felismerésében, gondolkodásuk fejlődésében nyilvánul meg.

Az iskolaérettségnek, az iskolai életre való felkészültségnek testi, lelki és szociális kritériumai vannak, ezek közül a legtöbbet a matematikai nevelés a lelki felkészültségért tehet, hiszen ezek elsősorban a tanuláshoz szükséges képességek fejlettségét jelentik.

Elősegíti:

az érzékelés, észlelés differenciálódását, a téri észlelés, a formaészlelés, a mennyiségészlelés fejlődését.
a szándékos tanulás alapját képező szándékos figyelem kialakulását.
a figyelem tartalmának és terjedelmének növekedését, megosztásának, tartósságának növelését, a figyelem összpontosításának és a figyelem-átvitel készségének alakulását.
a szándékos emlékezetalapozását, elsősorban a tárgyakra és a cselekvésekre vonatkozóan.
az alkotó képzelet fejlődését.
a gyermekek elemi ismereteket szerezzenek önmagukról és környezetük mennyiségi és formai viszonyairól.
a cselekvő szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás fejlődését, a problémák egyre sikeresebb megértését és megoldását, a feladatok egyre eredményesebb elvégzését, feladattudatuk mélyülését.
Logikus gondolkodásuk fejlődését.

A matematikai nevelés tartalma:

Tárgyak, személyek, halmazok összehasonlítása, szétválogatások, sorba rendezések szabadon vagy megadott tulajdonságok szerint, ítéletalkotások szavakban.
Közvetlen tapasztalatszerzés folyamán észreveszik, hogy a tárgyak, személyek, halmazok összehasonlíthatók, szétválogathatók tulajdonságaik szerint, illetve más szempontok alapján.
A számfogalom előkészítése és alapozása: halmazok, mennyiségek összemérése, párosítás, számlálás, kis számok felismerése, mérése egységgel, műveletek előkészítése.
A számfogalom megalapozására mérési, összemérési feladatokat végeznek mennyiségekkel, halmazokkal, különböző egységekkel.
Tapasztalatok a geometria körében: építések, alkotások szabadon vagy feltételek szerint, tevékenységek tükörrel, tájékozódás a térben és a síkban ábrázolt világban.
Tapasztalatokat szereznek a geometria körében alkotással síkban és térben.
Eljutnak a geometriai formák felismeréséig.
Mozognak, tevékenykednek nagyméretű tükör előtt a téri tájékozódás érdekében.

A matematikai nevelést két lépcsőben valósítjuk meg.

1. lépcső:
Bevezetés a matematikába 3-4 és 4-5 éves korban. Feladata:
A matematikai kíváncsiság és érdeklődés kibontakoztatásának segítése, a matematikai beállítódás, szemlélet alapozása.
A matematikai nevelés tartalma elsősorban a külső világ tevékeny megismerésébe illeszkedik bele.

természetes környezetben végzett megfigyelések közben.
játékidőben, a matematikai képességeket fejlesztő játékeszközök segítségével.
kötetlen kezdeményezések keretein belül.

2. lépcső:
Az intenzív fejlesztés szakasza az 5-6-7 évben, kötelező foglalkozások keretein belül.
Feladata:
Az iskolai alkalmassághoz szükséges tapasztalatok megszereztetése, részképességek, gondolkodási műveletek, szokások elsajátíttatása

A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére:

Elemi mennyiségi ismeretekkel rendelkeznek.
Tíznél kisebb elemi halmazban tudnak tájékozódni.
Képesek matematikai relációk felismerésére, létrehozására.
Képesek képen vagy a valóságban tárgyak számbavételére, viszonyok kiemelésére.
Ítéleteket alkotnak matematikai tevékenységek során.
Képesek tárgyak, személyek, jelenségek csoportosítására, osztályozására, sorba állítására, elrendezésére.
Biztosan tájékozódnak térben és síkban egyaránt.
Ismeretekkel rendelkeznek a geometriai alakzatokról.