Kékes Turista Egyesület - részletek a természetből

„Gyertek velünk, ...mert egyedül nem megy!”

Beszámolók

MÁTRA MANÓK vizes napja

2004. május 20.

Előbb-utóbb mindennek eljön az ideje...
(Ezt a Verne regények kedvelői, „öreg” olvasói rögtön igazolhatják)

Mi is megtartottuk a vízzel kapcsolatos akadályversenyünket. Igaz, hogy majdnem két hónapot csúszott ez a rendezvény, de sebaj.

Játszani mindig jó, a víz védelmére tett erőfeszítések, a témára való figyelemfelhívás sem vesztettek semmit aktualitásukból. És az idő most végre csúcs-szuper volt!

Május 20-án felkerekedtünk. Az öt nagyobb csoport egyszerre indult és érkezett Mátrafüredre, onnan viszont 20 perces időközökkel indultak útnak.
Miközben felsétáltak a sárga sáv és sárga kereszt útvonalán Sástóra a gyerekek, 3 állomáson adtak számot ismereteikről, tájékozottságukról, s ügyességükről.

	A Muzsla kilátónál
		általános, vízzel kapcsolatos ismeretek szerepeltek.
	A Rákóczi-forrásnál
		földrajzos, vízzel kapcsolatos feladatokat kaptak,
	A Sástó szélénél
		pedig a környezetvédelem került előtérbe.

Rózsaszín	Mátra Manók	mint	Hínár csapat	16 fő
Zöld	Mátra Manók	mint	Vízisiklók	25 fő
Citromsárga	Mátra Manók	mint	Sárga békák	21 fő
Lila	Mátra Manók	mint	Pontyok	16 fő
Piros	Mátra Manók	mint	Delfinek	20 fő

vettek részt a játékban.

Mindannyian nagy odaadással, összpontosítással játszottak, s lelkesen gyűjtögették zsákjukba a jó válaszokért kapott kavicsokat, kagyló- és csigahéjakat.

A két kiscsoport a legapróbb Manókkal a réten való játékra volt hivatalos, ők külön busszal később érkeztek.
Õk is körbejárták a tavat, ismerkedtek annak növény- és állatvilágával.

A narancssárga manócskák	20-an
A kékek	17-en

fedezték fel a terület érdekességeit.

Vendégeink voltak a mátraházai óvodások legnagyobbjai is, s kedvencünk , a 2 éves Gabika is. Õk is teljesítették az akadályverseny próbáit.

Így 142 kisgyermek, az óvoda minden csoportjának felnőttjei, s segítőink, a Kékes TE tagjai foglalták el a nagy rétet.

De jó is volt ilyen tarkaságot, fűben hancúrozó sok kis emberkét látni!

A nap emlékére, jutalomként kapott mézeskalács halacskák boldog fogadtatásban részesültek, többjük azonnal beúszott kis gazdája pocakjába.

A fegyelmezettebb Manók nagy önuralommal betették a hátizsákba, „először megmutatni anyának.”

Mindannyian örültünk a jól sikerült napnak; hisszük, hogy nem múlt el eredmény nélkül.

Mosdó-sztori a következő napról:
Ebéd előtti kézmosás. Az egyik kisfiú hosszan szappanozza a kezét (igazából imád a buborékokkal játszani), közben folyik a csapból a víz.
Egy sürgő-forgó kislány odaugrik, gyorsan elzárja a csapot.
– Ne pacsálj, a vízzel spórolni kell!
A kisfiú döbbenten áll a csupa hab kezével.
- Na ennyire azért nem kéne!

Tóthné Kelemen Mária