Beszámolók

2010. október 13.

Piros és Zöld csoportos Mátra Manóknak


A Zöld csoportosok /nagy-középső/ erdei óvodája után úgy döntöttünk, hogy ha már úgyis benne vagyunk a hátizsákos időszakban, használjuk még ki a csodálatos őszi napközbeni napsütést, s menjünk túrázni is. A Piros csoportosoknak /kis-középső/ is nagy kedvük volt kimozdulni az oviból, s örömmel tartottak velünk.
Mivel menetrendszerinti járattal utazunk, s egy csoportnyi gyereksereg is kész tömeg, ezért a nagyobbak előbb, a kisebbek későbbi járattal indultak. Létezik olyan is, hogy ennyi gyerek fel se fér a buszra, főleg, ha más utasok – olyanok is, akik később érkeztek a megállóba! – nem is hagyják. Így az erdőben együtt túrázni nem tudtunk, csak egymás nyomában járni.
De nem baj! Úgy sem akartunk tömegesen vonulni, inkább mozgáskoordináció, s erőnlét szerint akartunk lehetőséget adni a gyerekeknek a táv megtételére. Ezt pedig sikerült megvalósítani.
Mivel most nem akartunk belefutni dagonyázó szakaszba, a jól ismert Mátraháza – Ó-Farkas-kút – Sástó jól járható, száraz szakaszát választottuk. Figyelnünk kellett az órára is, mivel meleg ebéd várt minket az oviban, tehát 13 órára vissza kellett érnünk.

A zöldek már a túra kezdetén két csoportra váltak. Ígéretünkhöz híven a leggyorsabb lábúaknak most végre lehetőségük volt a saját tempójukban menni. Ki is nevezték magukat „szuper csapatnak” – csak így szerényen, mind a 8-an. További elismerés volt számukra, hogy felváltva ők lehettek a túravezetők. Büszkén vitte az első az igazi túrabotot, ami a pozíciót jelezte, s természetesen a felnőttek sem előzhették meg. Õk, belelendülve a mozgásba, Sástóról még tovább száguldottak Mátrafüredre, s 6 km megtétele után ugyanarra a buszra szálltak fel, amivel a 3,5 km-t megtevők jöttek a városba Sástóról.

A Piros csoportosok is kitettek magukért, derekasan leküzdötték az útvonalat a kicsikkel együtt. Õk egy járattal később érkeztek.

41 kisgyereket túráztattunk a színpompás őszi erdőben. A gyerekek 3,5 évestől 6,5 éves korúak voltak. A túra 2,5, illetve a kisebbeknek 3 órás időtartama alatt közülük 8 fő tett meg 6 km utat, 33 fő pedig 3,5 km-t baktatott az ösvényen.

A kis túrázókat 5 felnőtt dolgozó, és 5 fő Kékes Turista kísérte.
Köszönjük idejüket, segítségüket.

Az előző erdei ovis napokkal ellentétben ez a nap a mozgásról szólt. A „menős csapat” rá is érzett a sportos természetjárás ízére. Egyikük mellém somfordálva megjegyezte Mátrafüreden: Én nem vagyok fáradt, tudnék még menni…

Jó. Meglátjuk majd tavasszal. Amikor már egész napra is jöhetünk.

Tóthné Kelemen Mária