beszámolók

2024. április 23.

Emlékező beszéd
Kékestető, Rákóczi kopjafa,
2024. április 13. 15 óra után…

Rákócziak a Mátra vidékén
1603-ban Felső-Vadászi Rákóczy Zsigmond egri várkapitány (1607-től erdélyi fejedelem) II. Rudolf magyar királytól adománybirtokokat kapott Borsod és Heves megyében, melyhez Gyöngyös város negyedrésze és a környékbeli falvak is tartoztak. A birtok ura a 17. század végén és a 18. század elején II. Rákóczi Ferenc volt, aki először 1694-ben járt Gyöngyösön. 1700-ban városunkban, a Szent Bertalan templom mellett lévő palotájában töltötte családjával a Karácsonyt.
2003. május 21-én volt 300 éve, hogy a Rákóczi szabadságharcban részt vevő katonák zászlót bontottak. 1704–1705 között Gyöngyös városban volt a fejedelem udvartartása. 1704-ben itt folytatott béketárgyalásokat a Habsburgokkal.
Gyöngyös a szabadságharc kitörésekor rögtön kiállt Rákóczi mellett.
1703-ban Almásy János armális nemes itt hirdette meg a Heves és Külső-Szolnok Vármegye nemesi felkelését. 1704. március 18-tól 29-ig, majd augusztus 20-tól szeptember 12-ig Rákóczi két hosszú, de eredménytelen békeértekezletet folytatott az I. Lipótot képviselő, gyöngyösi születésű Szécsényi Pál kalocsai érsekkel, a francia, lengyel és török követek közreműködésével. A város mindvégig kitartott a szabadságharc mellett, elsősorban a kuruc seregek ellátása révén.
Ebben az időben a Parádi-medence is Rákóczi birtok volt, a debrői uradalom részeként. Ezen a tájon állíttatta fel a Nagyságos Fejedelem a vidék első üveghutáját, Parádóhuta közelében, a Som-hegy oldalában. Ez a huta tekinthető az egykor világhírű parádsasvári Kristály Manufaktúra ősének. A korszak igényeinek megfelelően valószínűleg háborús célokat is szolgált – a kuruc seregek is használták az itt készült üveggránátokat.
A szabadságharc leverése után II. Rákóczi Ferenc mátrai birtokait is elkobozták. Az új birtokosok új történelmet írtak, új palotákat építettek, a gazdaságot fejlesztették. Nekik érthető okokból nem volt céljuk a Rákóczi-emlékek ápolása.
A fejedelem kultuszának tetőpontja az ő és társainak újratemetése volt 1906-ban. Hamvait a törökországi Rodostóból ünnepélyes keretek között hazahozták, és a kassai Szent Erzsébet dómban helyezték örök nyugalomra, hogy ősei földjén tisztelettől övezve példát adjon hazaszeretetből.

Túramozgalmak a Mátrában
A túramozgalom a hagyományőrzés és a természetjárás ötvözete. Ösztönzést és módot ad a turistának, hogy ismerkedjen hazánk egy-egy tájának történelmével, és a történelem elhivatott kutatójának, hogy a szó szoros értelmében nyomába eredjen hősének. Teljesítése nincs időhöz kötve; mindenki a saját tempójában járja végig az útvonalat, hogy az igazolófüzet leírása segítségével élménnyé sűrűsödjenek benne a történelem emlékei és a természet csodái.
A Mátrában jelenleg tucatnyi túramozgalmat tartunk nyilván, melyek közül egyesületünk hozta létre, illetve szervezője, gondozója az alábbiaknak:
• A keresztek nyomában Gyöngyösön és környékén
• Várak a Mátrában
• Kodály Zoltán emléktúra
• Mátrai templomok lovagja
• Vörösmarty Mihály emléktúra
• Rákóczi túra a Mátrában.
Mindezek az Egyesület honlapján érhetők el, elsősorban onnan lehet beszerezni az itinert és azon keresztül jut a teljesítő a díjazásához is.

A Rákóczi túramozgalom eredete
II. Rákóczi Ferenc fejedelmünk születésének 300. évfordulója tiszteletére 48 évvel ezelőtt, 1976-ban az Országos Erdészeti Egyesület Mátrafüredi Csoportja a Gyöngyöst Parádfürdővel összekötő sárga sáv jelzésű turistautat felújította és Rákóczi turistaútnak nevezte el. Ez, a Mátrát É–D-i irányban átszelő, több mint 30 km-nyi turistaút a hegység egyik legszebb és legváltozatosabb útvonala, melyet 2002-2004. között a Kékes Turista Egyesület további látnivalók és Rákóczi-emlékek bevonása céljából mintegy 13 km-rel hosszabbított meg.
Húsz évvel ezelőtt, e kopjafa felavatásával indítottuk útjára a túramozgalmat. A kopjafát Jakkel Mihály fafaragó mester készítette.
A túramozgalom első túrája két irányból indult a Kékestetőn felállított oszlop felavatásához. Gyöngyösről Simon Péter, Parádsasvárról Merva László vezette a túrázókat. Az utóbbi csapatban többen is voltak, akik aznap az egész távot teljesítették, köztük az egyik legfiatalabb túratársunk, a 14 éves Verebélyi Dorottya, akit édesapja Verebélyi Laci kísért, és az egyik legidősebb, az akkor 63 éves Hevér Józsi.
A kitűzött időben aránylag pontosan fel is értünk, s díszes meghívotti körben megtörtént az avató ünnepség. (85-en voltunk. Szerk.) Az első szalagot Nagy Laci bácsi kötötte az oszlopra. Az MTSz-t Rakaczky István, főtitkár, a HMTSz-t Csávás István elnök és Papp László titkár képviselte. Rákóczi életét és mátrai kapcsolatait Báryné Gál Edit, a Mátra Múzeum történésze méltatta.
Az elmúlt 20 évben csaknem 1000 turista járta be a Fejedelem tiszteletére alapított túramozgalmunkat, 43 km-en át ismerkedve a történelmi emlékeinkkel, a vidék mostani arculatával és a Mátra egyébként gyakran rejtőzködő természeti látnivalóival. Nagyon sok pozitív emlékezés született és sok köszönetet kaptunk tőlük, ezeket is megtalálhatjátok a honlapon.

Szeretném megemlíteni a túramozgalom megújítóinak és az utóbbi 20 évben gondozóinak a nevét:
- a 2000-es évek elején Simon Peti volt az elnökünk, s Ő volt – Bácskai Gyuri bácsival mellett - az ötletgazda és Merva Eszterrel (és Merva Lacival szerk.) együtt a megvalósítója is a gondolatnak. Sajnos már elváltak az útjaink, így ma ketten nem tudtak eljönni közénk.
- Az első években Merva Eszter, majd Halász Vera túratársunk gondozta nagyon lelkiismeretesen a mozgalmat, tőle Rajki Sándorné és Előházi Irén vették át a feladatot.
Az itiner már az ötödik kiadásnál tart, s természetesen az útvonal karbantartása és a jelzések felújítása is folyamatos feladat, amelyből az Egyesület számtalan tagja kivette már a részét.

Köszönet mindannyiuknak, s reméljük, sokáig kitart még ez a lendület, s lesz kinek továbbadnunk a munkát!

Merva Laci