Kodály Zoltán emlékezet

Kodály Zoltán
1882-1967

Hallgassátok szeretettel Kriszt Emese játékát:
Kodály Zoltán - Esti dal

Erdő mellett estvéledtem
Subám fejem alá tettem.
Összetettem két kezemet,
Úgy kértem jó Istenemet:

Én Istenem adjál szállást,
Már meguntam a járkálást,
A járkálást, a bujdosást,
Az idegen földön lakást.

Adjon Isten jó éjszakát,
Küldje hozzánk szent angyalát,
Bátorítsa szívünk álmát,
Adjon Isten jó éjszakát!

1882. december 16.
Kecskeméten megszületett Kodály Zoltán. Édesapja Kodály Frigyes vasúti tisztviselő, édesanyja Jaloveczky Paulina. Két testvére: Emília, Budapesten 1880-ban, Pál, Galántán 1886-ban született. Szülei lelkes műkedvelők: az apa hegedült, az anya énekelt és zongorázott.

1883
Kodály Frigyest állomásfőnökké léptetik elő, Szobra költöznek.

1885 – 1892
A család Galántán (ma Szlovákia) él. A helységnek akkoriban kétezernégyszáz lakosa volt: magyarok, szlovákok és németek. Kodály Zoltán ott járt elemibe. A galántai otthon megismertette Kodályt a hangszerekkel, a klasszikus és romantikus zene számos értékével, a falu népe pedig beléoltotta a hamisítatlan népdal szeretetét.

1892
A család Nagyszombatba költözik. A városnak akkoriban tizenkétezer lakosa volt; a népesség főként szlovákokból állt, az értelmiség magyarokból és németekből. Nagyszombatban az érseki főgimnáziumban folytatott tanulmányai mellett, csaknem teljesen a saját erejéből megtanul hegedűn, gordonkán és zongorán játszani.

1898. február
Az iskolai zenekar egy fiatal tanár – Toldy Béla – vezetésével előadja Kodály első zenekari művét: D-moll nyitányát.

1905
Magyar – német tanári oklevelet szerez. Márciusban megismerkedik és életre szóló szövetséget köt Bartók Bélával. Augusztusban a Csallóközbe megy első népdalgyűjtő útjára.

1906 április
Bölcsészdoktori oklevelet szerez. Disszertációját „A magyar népdal strófa-szerkezete” címmel írja, melyben a korábbi népdalkiadványok és Vikár Béla fonogramgyűjteményének elemzését, saját népdalgyűjtő útjainak tapasztalatait összegzi.

1910. augusztus 3.
Feleségül veszi Schlesinger Emmát, aki maga is tehetséges komponista, zongorista és műfordító.

1912
Népdalgyűjtő út Erdélybe. Felesége és Bartók is elkíséri. Kinevezik a Zeneakadémia rendes tanárává.

1917 – 1919
A Nyugatban és a Pesti Naplóban megjelent írásaiban a népzene jelentőségéről értekezik, Bartók-elemzéseiben lefekteti a Bartók-esztétika alapjait.

1919
Dohnányi mellett a Zeneakadémia helyettes igazgatója.
A tanácsköztársaság idején Bartók és Dohnányi mellett a Reinitz Béla szervezte zenei direktórium tagja. A tanácsköztársaság leverése után fegyelmi eljárást indítnak ellene, érvénytelenítik aligazgatói kinevezését és két évre felfüggesztik tanári működését.

1923
A „Psalmus Hungaricus” komponálása, majd bemutatója novemberben.
A Budapest egyesítésének 50. évfordulójára rendelt mű, alig két hónap alatt készült el.

1932
A Székely fonó című daljáték ősbemutatója Budapesten az Operaházban.

1933
Galántai táncok bemutatója Budapesten.
1936. szeptember 2.
A Budavári Te Deum bemutatója a Mátyás-templomban.

1937
Megjelenik A magyar népzene című könyve és pedagógiai rendszerének alapműve, a Bicinia Hungarica első füzete.

1942
Kodály 35 évi zeneakadémiai tanári munka után nyugdíjba vonul. A Magyar Dalosegyletek Szövetsége az 1942-es évet Kodály évnek nyilvánítja. 60. születésnapjára Galánta városa díszpolgárrá választja, a kolozsvári egyetem díszdoktorrá avatja.

1944
Budapest ostromát a Próféta utcai zárdában, majd az Operaház óvóhelyén éli át, utóbbi ruhatárában – még az ostrom alatt, 1945 februárjában – bemutatja a Missa brevist.

1951
Az Állami Népi Együttes bemutatkozó előadása Kállai kettős című műve. Megjelenik a Magyar Népzene Tára első kötete.

1958. november 22.
Felesége meghal.

1959. december 18.
Házasságot köt Péczely Saroltával.

1967. február 27.
Kórházba kerül kivizsgálásra, ahol március 6-án meghal.