Kodály Zoltán jelvényszerző emléktúra

Az emléktúra szervezője:
Kékes Turista Egyesület, 3200 Gyöngyös, Vármegyeház tér 1.
https://kekesturista.hu

Az emléktúra története:
Az egykori Magyar Természetbarát Szövetség Gyöngyös Városi Bizottsága Nagy László elnök vezetésével 1982-ben Kodály Zoltán születésének 100. évfordulója alkalmából szervezte meg a Kodály Zoltán emléktúrát. Ezen alkalommal avatták Miletits Katalin szobrászművész Kodály-domborművét, melyet a galyatetői kápolna belső falán helyeztek el.

Részlet Nagy László útindító írásából:

„Kodály Zoltán egész életében szenvedélyes turista volt.
Kodály Zoltán egész életében szenvedélyes turista volt, többek között ez is vonzotta a Mátrához. Hosszú sétái közben a magával vitt kis szétnyitható turistaszékre ülve gyakran gyönyörködött a táj szépségében, s közben érlelődtek nagyszerű gondolatai. Kirándulásai elvezették az eldugott kis falvakba, ahol tisztelettel hallgatta az ott élők énekét. Nagy benyomást tett rá egy fiatal anya, aki egy terebélyes fa alatt, hol szlovákul, hol magyarul énekelve az altatódalt, ringatta kicsinyét. Mosolyogva adott neki biztatást, hogy minél több népdalt tanuljon meg, és minél többet énekeljen gyermekének. Az itt szerzett élmények megjelentek műveiben is.

Rendszeresen síelt a Mátrában, sétált, járta a hegyeket. Ismert minden fát és bokrot. Ismerte az embereket, ismerte otthonukat. „Sej, a tari réten”, „Apcon lakom, keress meg” - ezeket a mátraaljai községeket kevésbé ismerné az ország nagyszabású kórusműve, a Mátrai képek nélkül. Mint ahogy a pásztorból lett betyár, Vidróczki nevét is. Dalokat kapott a Mátra népétől, és örökbecsű remekművel, a Mátrai képekkel „fizetett” értük.

Tudjuk: a természethez erős szálak fűzték. Fiatal korában úgy járta a Mátrát, hogy az éjszakai vonattal Pásztóra vagy Tarra utazott, és gyalog mászta meg a gerincet, majd leereszkedett a túlsó oldalon. Ott aludt, ahol érte az álom. Így figyelhette meg a természet hangjait is. Az éjszakai hegyvilág, a napkelte és naplemente harmóniákban visszhangzott benne. Másként aligha írhatta volna meg az Esti dalt, a Hegyi éjszakákat. Egy havas vasárnapon elvállalta a lenn rekedt kántor helyett a mise zenei szolgálatát. Akkori feljegyzéseiből született a Csendes mise orgonára, majd szólóhangokra, kórusra és nagyzenekarra írva, a Missa brevis.

Azt tette Kodály a Mátrában, amit egész életében tett: népdalokat gyűjtött, komponált, a zeneoktatás ügyével, tágabb értelemben egy ország, egy nép gondjaival foglalkozott. Annak a táblának tehát, amelyet a hálás utókor elhelyezett a galyai templom falán, van mire emlékeztetnie. Mindenek előtt arra, hogy másfél évtizeden át Galyatető adott otthont századunk egyik legnagyobb magyarjának.
Õ maga mindig többre tartotta a tettet a szónál, a munkás hétköznapot a munkát pótló ünneplésnél. Ünnepeljünk tehát az Õ szellemében, munkálkodva a köz javán ki-ki a maga képessége szerint, legjobb tudásával, soha nem lankadó szorgalommal. Az Õ immár elvégzett, s a mi elvégzendő munkánkra emlékeztessen a száz esztendős Kodály emléktáblája, ércnél maradandóbban, örökkön-örökké.
”

2023 nyarán a túramozgalom kezelését a Kékes Turista Egyesület kapta meg Nagy László túratársától, Vörös Tamástól.

Nagy László, a mátrai és kékesturistáknak tanítója: Nagy Laci bácsi.

Szeretettel emlékezünk az általa tanítottakra. Készült életének utolsó évében néhány videó, nézzétek figyelemmel:
Nagy Laci bácsi előadása, 2009.02.03. 2/1. rész
Nagy Laci bácsi előadása, 2009.02.03. 2/2. rész
Hazanéző - Nagy László I. - 2008.07.16.
Hazanéző - Nagy László II. - 2008.09.18.
Háború utáni újjáépítés Gyöngyös