Élménybeszámolók - lista

2009. december 31.

Még 30-án kérdés volt, kik tudnak jönni . No este fél 8-ig végre kialakult a csapat, 9 fő. Hát ez elég is ahhoz, hogy a vidám társaság a demjéni termál medencék vizét benépesítse a többi fürdővendéggel együtt.

Kettő személygépkocsival mentünk a kisnánai Móré vár parkolójához. Innen nem a verpeléti vulkáni kúp lett a cél, hanem végül is a sárga sávon indultunk fölfelé a Csurgó-kút irányába. Volt némi sár, eleinte a nap sem sütött teljes erejével, de hát ilyen apróság minket nem zavarhat, hisz túrázni indulunk. A némi sár elég finom fogalmazás persze, mert néhol elég kilátástalannak tűnt kikecmeregni-átvergődni a sártengeren, de kárpótolt bennünket az Első-Tarnóca patak völgyének szép látványa: el is határoztuk Márti indítványára, nyáron amikor pont program nélkül leszünk, ide vissza jövünk - de sok helyen mondtuk már el ezt !

Aztán a nap is ki-ki bújt, de legalábbis sejtetni engedte merre van. A Tatárka-tisztáson vadászokkal találkoztunk, épp a kukoricát szórták szét. Jóindulatúan figyelmeztettek, jobb lesz ugyanerre vissza jönnünk, mivel a tervezett körtúránk útvonala nem igazán járható: 1.igen nagy sár van. 2. kerítés, amit nem ajánlatos átlépni. Megköszöntük tanácsaikat, és zavartalanul folytattuk kitűzött útvonalunkat. Õk sem ismerhetnek mindenkit…

Egyre emelkedett, egyre éhesebbek lettünk, és még meleg is volt. Legalábbis nekünk. Nemsokára a Mátrabérc útvonalára kanyarodtunk a Nagy-Zúgó-hegynél, és hamarosan elértük a 677 m-es Szederjes-tetőt. Fönn az ég gyönyörű tavaszi kékben ragyogott előttünk, míg visszanézve téli szürkeséget hagytunk. Nemsokára muflonokat vettünk észre a hegyoldalban, később jó pár szarvas vágtázott át előttünk. És nagy ellenségünk, a vadász képes ezeket kilőni ! Ki miért megy a természetbe: a célok különbözőek.

Két vendégünk is szorgosan jött, hisz a nap jutalma hátra: délután termálvízben áztatjuk ki a fáradtságot lábunkból. Gyuri ment az élen végig , aminek több előnye van: kevesebb eséllyel tévedünk el, így tehát ráhagytam ezt a feladatot én a túravezető; valamint nem befolyásoljuk okvetetlenkedő kérdéseinkkel. No, ezzel akkor sem, ha egyvonalban megyünk…

Miután az idő szépen ment, kezdtünk némi lelkiismeret furdalást érezni: Sanyi fél 1-től vár minket a vár parkolónál. Közel háromnegyed 2-re értünk le, nagyon jól viselte. Ekkor már gyors átöltözés-szendvicsezés után villámgyors indulás Demjénbe. Kissé kanyargós ez a verpeléti szakasz, jobban mondva csak éles kanyarokból áll, de mi tűztünk rendesen. Még találtunk parkolóhelyet éppen, és mentünk is a csoportos belépőért: ami persze nem volt. Pedig hogy megszerveztem: rögtön 11-en lettünk.

Így is kedvező a belépő, hisz akár a múlt szilveszter óta is sok új beruházás készült: új medencék, csúszda (nyáron kipróbáljuk), hegy oldalba süllyesztett „barlangfürdő”, stb. Első körben egyik pezsgőnket bontattuk fel a személyzettel, finom hidegen gyöngyözött a poharakban.

A víz csodás: 35, 38 fokos, és ezt kellőkép ki is élveztük. Egyik medencéből vándoroltunk a másikba, miközben Sanyi finom barna sörrel kényeztetett bennünket a medencében: hol is esne jobban ? Kezdett sötétedni, tulajdonképen ekkor a legszebb a fürdő. Csillagokat ugyan nem láttunk, de észrevettük a gyönyörű karácsonyi díszvilágításokat, kerti lámpákat. No, esteledvén nagy vita kezdődött: igaz, Anna egyfolytában azon alkudozott -már néha amikor láttuk két szaunázás között-, hogy 7 óránál előbb ne menjünk! Marikának később is volt busz, úgyhogy egyetértésben fél 6-ban egyeztünk meg. Sanyi itt már kicsit morgolódott, nem ebben egyeztünk, de hát őt Jutkáék kapuig vitték végül is, ellensúlyozva ezt a sok csúszást.

A kocsi felé baktatva rájöhettünk, mekkora a köd. Hát még hazafelé: a kocsi orráig sem láttam,az út túloldaláról a szembe jövő reflektora térített vissza sokszor. A főútvonalon már jobb volt a helyzet, és jöttünk szépen hazáig.

Kerekharaszti túratársunk kocsiját sem kellett behúzatni, füredi Marika kocsija is megvolt, na és engem sem igazoltattak: rendőrnek szinét sem láttuk. Hisz egy darab igazolvány nem volt nálam, másról ne is tegyünk említést… Elvégre fürdőtúrára mentünk, és minden jó, ha jó a vége! A második pezsgőnél megbeszéltük: jövőre újra ugyanitt!

Erdélyi Ferencné

A túrán készült fotókat megtekinthetitek a képtárban.