Élménybeszámolók - lista

2008. június 29.

Meleg lesz.
Kilenc órakor még kellemes, friss leheletű a város és már vannak várakozók a „peronon”.
Mire a kisvonat bepöfög legalább 25-30-an vagyunk. Kérdezem az utasokat, ki tart velünk? A plakátot is körbeadjuk, alig van, aki nem hallott a „sétáról”.
Elindulunk, mindenkinek jut ülőhely. Örömmel látjuk, hogy sok a gyermek, két évestől tíz évesig, sőt tizenéves is akad, de Õ már nem kap x-et a gyermek oszlopban. Kíváncsi szemek figyelik az út során a fákat, a patak köveit, talán a virágok mellett gombákat is látnak az erdőszélen. „Jánoskánál” újabb utasok szállnak föl, még megállunk egy-két helyen.
Lajosházán számba vesszük a 41 főre duzzadt séta-csoportot, közel fele (18 fő) gyermek. Kis pihenő után, Zoli bácsi „hangosbemondó” szavára indulunk a hegynek.

Eső volt, tócsákat kerülgetnek a pici sportcipők, de szemük a víz lakóit figyeli. Még az Ilona kútig sem érünk, máris egész béka-óvodával találkozunk az egyik pocsolyában. Ezt mindenki alaposan megnézi, így haladásunk nem igazán ritmusos.

Játékos pihenőt is tartunk, az egyesület kedves mosolyú óvó nénije jóvoltából. Vidám erdei állatok bújnak el a fák mögé, a veszélyes vadász szeme elől. Nem szívesen hagyják abba, csak az újabb játék ígérete indítja útnak a zsibongó csoportot.

Az Ilona kútnál kis pihenő, evés-ivás, avarvizslatás gomba érdekében…
Lassacskán haladunk azért, de mindent látni kell, a bogarakat, virágokat, gombákat az élő és kiszáradt szalamandrát…
Mire a Tarma kúti feltérőhöz érünk, a Nap déli melege perzselő. Azért a réten még jót játszanak gyermekeink, akiket mindnyájan fényesedő szemekkel figyelünk. A vadászles ezennel kilátó célt szolgál, még az egész kicsik is –egy-egy jóindulatú apai tenyér segítségével- sikeresen kapaszkodnak föl.

A tervezett visszaérkezési időt jól elszámoltuk, de kit érdekel ?! Mindenki jól érzi magát, a Tarma kútról lejövő ifjúság boldogan veszi át a könyvecskéket és a matricát.
Van aki vonathoz, buszhoz siet, innen jobban igyekezve hazafelé, a kései tálalású vasárnapi ebédre.
Mátrafüreden még vagyunk azért jó néhányan, akik buszra várunk.
Újból elköszönünk egymástól és boldogok vagyunk, hogy a gyermekeinkkel részt vettünk valami JÓN.

Márta és Zoli