Élménybeszámolók - lista
Házak a Mátrában
2018. június 02.
A tegnapi Gyalog haza után még a Sárhegyen lenyírtam a füvet, úgy elfáradtam alig tudtam haza botorkálni. Szerencsére a felkexelt lábam jól bírta. Ma reggel zuhogott az eső. Mondom az édes feleségemnek megint kevesen leszünk sokan megijednek! Drága jó feleségem nem akart elengedni: „Nem normális, aki ilyen időbe elmegy túrázni!” Elindultam a szakadó esőben. Rám dudált egy autó, Klárika a túravezető volt. Ketten már leszünk mondtam, majd bekászálódtam az autójába.
A buszmegbe még senki rajtunk kívül. Többen lemondták reggel, mondta Klárika. Megjelent előbb Marika, kisvártatva Mária is. Befutott a pesti busz, örömmel láttuk meg Böbét és Alexandrát. Kékestetőn kiderült, hogy Alexandrával László is jött.
Klárika, mint túravezető köszöntötte a túratársakat és ismertette az útvonalat. Ekkorra már elállt az eső. Először megnéztük a Csonka László építette szanatóriumot. Mikor a Csonka László emléktáblát néztük, egy elég rossz bőrben lévő róka csámborgott át az udvaron. Volt, aki szerint veszett, mások úgy vélték csak szelíd. Leballagtunk a Csonka László házhoz is, ami szó szerint romokban hever.
Megindultunk az országos kéken lefelé. Kiderült, ma nem csak a Kékes csúcstámadás van, hanem a Mátra 115 is. Lefelé menet sorban engedtük el a felfelé futó versenyzőket, akiknek még vagy 100 km hátra van... Rákanyarodtunk a sífutó útra. Mikor megérkeztünk a "találka házhoz", falatoztunk egyet, a mellette lévő forrásból sajnos nem jött a víz.
A déli sípályáról a sárga keresztre kanyarodtunk. Elhaladtunk a régi sísánc alatt, ami igencsak rozogának néz már ki. A Tündi-forrás se halmozott el bő vízzel minket. Haladtunk a Középső-Pince- úton majd leereszkedtünk a Sombokron, (ez azért eléggé megviselte a térdeket) szerencsére épségben leért mindenki. A nap ezer ágra sütött, Alexa meg folyton mondta, melyik növény micsoda. Lehet-e csodálkozni ezek után, hogy csurom vizesre izzadtam magam?
A Kőris-mocsárba se túl sok víz zubogott. Lementünk a Somhegyi erdészházhoz, kicsit sütkéreztünk a napon, meg majszoltunk valami hamit is. Klárika megkínált minket egy kis túravezetői itókával is. Végül csak felkászálódtunk és most már jelzetlen utakon haladtunk tovább. Alexa most meg a gombát kezdte el szedegetni.
A Méhészkerti vadászháznál jót csemegéztünk a finom fekete eperből. Mikor tovább libbentünk, találkoztunk egy fiatal párral, akik már egy fél kosárnyi gombát gyűjtöttek. Parádóhután ittunk a gyengén csordogáló csevicéből, szerencsénkre csak utánunk értek oda a 20 literes kannákkal.
A sárga sávon folytattuk a túrát, elhaladtunk a Köszörűvölgyi-víztározó felett. (Egy régebbi túrán itt ereszkedtünk le a tóhoz.) Megérkeztünk Parádra, jött a busz és az eső is. Gyöngyösön ismét zuhogó esőben bandukoltam haza. Szép túra volt! Köszönet érte! A ferences templomnál csak úgy húztak el mellettem rövid nadrágos futók. A Hanisz térnél volt egy pontőr kérdeztem mi van itt? Tájékozódási futóverseny, felelte. Ma jó sok programot szerveztek a Mátrába.
Szőrös