2017. szeptember 16.
A Kékes Turista Egyesület szeptember 16-17-ére hirdette meg a szokásos évi szakmai kirándulását. Szombat reggel 6-kor indultunk a gimi elől. 8 órakor értünk Kelemérre, ahol várt minket a túravezető. Ma már szinte alig lakják a valaha szebb napokat látott települést. (Még kocsmája sincs.)
Rövid ismertetőt tartott a környékről, azután elindultunk a Mohos-tavakhoz. Eleinte esegetett az eső, szerencsére ez később elállt. Sok érdekes dolgot mesélt útközben. Mutatott egy hatalmas kocsányos tölgyet. Megnéztük a Nagy- és a Kis-Mohos-tavat is, azután visszakanyarodtunk a faluba.
Következő úti célunk a pár kilométerre lévő Gömörszőlős volt, ahol a Gubanc Gyapjú Manufaktúrát szerettük volna tanulmányozni. Molnár Csaba várt ránk, akit régebbről ismerünk, mikor még Gyöngyösorosziban lakott és több botanikus túrán kalauzolta a növényvilág szerelmeseit. Kimerítően beavatott minket a gyapjúfeldolgozás rejtelmeibe. Ezt követően sétára indultunk a faluban. Az egész falu egy élő skanzen, szinte minden ház egy múzeum. Kocsma itt sincs. Szerencsére Csaba elintézte, hogy aki kávét szeretett volna, az kapott is. Mikor már belefáradtunk a sok érdekességbe, a változatosság kedvéért a határban egy botanikus túrára invitált bennünket. Sok érdekes növényt mutatott és megnéztük a 350 éves (szerintem mára már kiszáradt) tölgyet, a Tompa Mihály emlékfát. „E fa alatt találkozott Tompa Mihály Keleméri éveiben a Gömöri Nemzetőr barátaival”. Ezután visszaverekedtük magunkat a néhol szinte áthatolhatatlan aljnövényzeten keresztül a faluba.
Elbúcsúztunk Csabától és indultunk Aggtelekre a vacsora- és szálláshelyünkre. Sajnos valami gond volt a villanyvezetékükkel, így gyertyafény mellett és kávé nélkül fogyasztottuk el vacsoránkat. Szerencsére hoztunk magunkkal hazait, így annak elfogyasztása közben jót beszélgettünk éjfélig.
Reggel korán indultunk, szakadó esőben Szalonnára, ahol egy Árpád-kori templomba mesélte el az idegenvezető a templom történetét. Szendrőn a Szendrői Természetjáró Szakosztály egyik vezetője várt ránk. A két turista csapat kölcsönösen bemutatkozott egymásnak, majd megnéztük az EU-s pénzből létesített új kiállításukat.
Rudabányán, a Rudapithecus Látogatóközpont új épületéhez nem kis ügyességre volt szüksége a buszvezetőknek hogy épségben odaérjünk. Ott derült ki, hogy ez még nem működik. Visszaaraszoltunk a másik kiállítóközpontba, ahol élvezettel néztünk meg mindent. Az eső reggel óta makacsul esett, még szerencse, hogy szinte mindig fedél alatt voltunk. Kétnapos programunk zárásaként végig kalandoztuk a lebilincselő Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bányászattörténeti Múzeumot. Remek két nap volt, köszönet érte!
Szőrös
Szőrös fotói
Diák Tibor fotói