Élménybeszámolók - lista

2016. április 02.

A tavalyi jól sikerült próba-együttműködés után elhatároztuk, hogy a következő tojáskereséshez is kérjük a Mátra TTS tagjainak segítségét. Így az idei túrát már kezdetektől együtt szerveztük.

Õsz végén összeültünk az irodánkban Vályi-Nagy Karcsival, összegeztük az előző évi tapasztalatokat, megegyeztünk a változtatásokban, elnökségünk jóváhagyta az erre fordítható anyagi keretet. Karcsi javasolta a Pipis-hegyet következő helyszínül, mert úgy látta, nagyon jók a terepi adottságok mind a versenyzők pontjainak kijelöléséhez, mind a kicsik útvonalának kialakításához. Innentől lázas engedély és kapcsolatkeresés következett, végül is a legegyszerűbb megoldás hozott eredményt. A területet használó Gyöngyösi Repülőklub vezetése készségesen megengedte a reptér környékének, és épületüknek használatát. Ez úton is köszönet érte.
A kispálya útvonalát február elején sétáltuk végig először együtt a Mátrásokkal, nekem nagyon tetszett a tervezett útvonal. Nagy szakértelemmel választották ki a nyomvonalat. Változatosnak, kisgyermekek számára élmény dúsnak s eléggé jól járhatónak találtam. Persze, a jól járhatóság kedvéért tettünk még néhány alkalommal a túra időpontjáig ezt-azt. Bejelöltük a nyuszi fészkek helyeit a térképen, amit a következő bejáráson véglegesítettünk, hogy készülhessen az egyszerűsített, kincskereső stílusú térkép a gyerekek számára.

Volt még szervezési, beszerzési feladat bőven, de a túra szombatjára minden kialakult. Nagyon jó, igazi gyönyörű tavaszi időt jósolt a meteorológia arra a hétvégére, gondoltuk, hogy sokan leszünk. Már az előzetesen jelentkezők is sokan voltak, de gondoltuk, hogy sokan jönnek jelzés nélkül is. Mint tapasztaltuk, sokan, sokszor eldöntik és tudják, hogy mennek egy-egy eseményre,- ezt az információt meg is tartják maguknak - a szervezőknek meg legyen meglepetés - gondolják. A magam részéről nem szeretek ilyen téren meglepődni, ezért mindent úgy alakítottam, hogy 150 kisgyerek részvétele esetén is elégendő legyen. Eddig a legtöbb gyermek résztvevő 130 fő volt.

Végre elérkezett a szombat reggel, gyönyörű napsütéssel, de még kicsit hűvös levegővel. Harmatos volt a fű még 7 órakor, csillogott rajta a kelő Nap sugara. Mintha gyöngyöket szórtak volna szét s mindezt még díszítette a gyöngyikék kék apró buzogány alakú virága. „Ezért érdemes korán kelni.” – jegyezte meg egyik túratársam, miközben indultunk a pályán a pontőrökkel, s az ellátmánnyal.
Mire visszaértem a repülőtér másik széléhez, folyamatos sort láttam átvonulni a középső úton. Aztán előtűnt az autók színes tömege is. Hűha! Biztos, hogy minden eshetőségre számítottam?

A nevezésnél már sor állt, pedig a regisztrálók igyekeztek gyorsak lenni. Az asztalhoz érkezők között sok ismerős arc bukkant fel, kedves felnőttek, gyerekek, akiket jó volt látni, jó volt velük pár szót váltani. Fél szemmel átnéztem a másik asztalhoz, a Rügyfakasztóra a versenyzők is folyamatosan neveztek. Jól van, legyenek is sokan. Kapjon némi elégtételt az a sok idő és energia ráfordítás, amivel egy ilyen verseny megszervezése jár – pedig én csak egy részét láttam.

A Tojáskereső asztalánál még az indulókat igyekeztünk kiszolgálni, mikor a gyorsak már vissza is érkeztek. Előbújhattak az ajándék nyuszik a nagy dobozból s innentől aztán folyamatosan ugrálhattak is kifelé a kis túrázók nagy örömére. A célban mindenkinek jól esett megpihenni egy kicsit, a családok letelepedtek, a gyerekek birtokba vették a játszóteret, egészen a régi majálisokat idéző látvány volt.
Örültünk, mert sok boldog arcot láttunk. A gyerekek a nyuszi fészkek tartalmának elmajszolásától kicsit maszatosak, a mozgástól kicsit csapzottak voltak –ahogy kell ilyenkor. Én imádom ezt a látványt. A TV előtt fetrengő kisgyerekek nem néznek ki így.

Sok köszönetet kaptunk. Magyar Emőke és Kriston Zoli, a Természetjáró Fiatalok Országos Szövetségének eddigi vezetői a Mátra kupán versenyeztek, a végén kifejezték gratulációjukat a rendezésért – jól esett. Néhány felnőttnek kifejezetten tetszett az útvonal. Mátrafüreden és Abasáron lakva általunk jutottak el a Pipis-hegy olyan részeire, ahol még sosem jártak. Külön attrakció volt, hogy a szakközépiskola vadaskert részében megszülettek a kicsi vadmalacok. A pár napos kis csíkos hátúakat is megfigyelhette, megcsodálhatta – aki észrevette őket a szénában. A résztvevők megoldották a Decathlon Kupa Törp Túrájának némileg zavaró benyúlását az útvonalba, sőt, többen közben, vagy visszamenve gyorsan teljesítették azt is.
Rekord létszámunk volt a rövid útvonalon, 163 kisgyermek kereste a tojásokat 154 felnőtt kíséretében. A színes emberforgatagot még növelték a Rügyfakasztó Mátra Kupa résztvevői. A Pontkeresőn 53 fő volt (melyből 7 gyerek), az egyéni bajnokin 33 fő vett részt. Az összesen 403 túrázóhoz tartozott 24 rendező, a Kékes TE részéről 12-en, és a Mátra TTS-től is 12-en.
Újabb rekord is született: átadhattam az eddigi legnagyobb számú családi sétás teljesítésért a kitűzőt Kovács Megyernek. Immár a 25-ös jelvényt viselheti büszkén, de testvérei is közel járnak ehhez a számhoz. Köszönjük a szülőknek, hogy így kitartanak mellettünk.

A résztvevők elégedettségét nem csak a rendezés, hanem az ellátás bősége is okozta. Nagy örömünkre többen támogatandónak találták a versenyt, és a családi programot.
A Detki Keksz Kft-től kekszeket,
a TARCHA WORLD Kft.-től csoki tojásokat,
a LISSÉ Édességgyár Kft.-től marcipán szívecskéket kaptunk.
A Generali biztosító Zrt. pénzbeli támogatást adott,
Kiss József a finom répát,
Koza Tibor a zsenge hónapos retket biztosította túrázóinknak.
Balázs Zoltán Nagyréde alpolgármestere és a Yellowpages.hu is szponzorálóink voltak.

Ez úton is nagyon szépen köszönjük felajánlásaikat!

A túra végére a kisebb gyerekek közül többen nagyon elfáradtak, egy 3-4 éves kicsi embernek nem kevés a 3 km-es táv, a terepen való járást meg bizony szokni kell.
Remélem, azóta a fáradtságot kipihenték, az izomlázat kibírták, s ma már csak a szép emlékek, a jó élmények maradtak – no meg a plüss nyuszi.

Tóthné Kelemen Mária


Tóthné Kelemen Mária fotói