Élménybeszámolók - lista

2014. január 18.

Még az év elején, mikor végignéztem az ez évi túratervet és a műszakbeosztásomat, megállapítottam, hogy a Tréning túra azon kevesek közé tartozik, amikor szabad vagyok! Be is jelöltem még a facebookon is, hogy részt veszek. A hét elején Demjénbe mentem, azután masszírozóhoz, remélvén, hogy megszűnik a derékfájásom. Csütörtökön szomorúan állapítottam meg, ez nem jött be. Tegnap este közöltem feleségemmel: nem megyek túrázni. Örömmel vette tudomásul.
Ma reggel bevásároltam és készültem Ördöggel a Sárhegyre. Csörög a telefon, Gábor (unokanővérem fia) Pestről látja a facén, hogy megyek a túrára. Jönnek ők is Évával. Sajnos én nem megyek, közöltem. Mégis gondoltam egyet, felmegyünk Ördöggel autóval Füredre és elkísérjük Õket egy darabon. Beültünk az autóba, elindultunk. A pataknál utolértek a rendőrök. Jogosítvány, forgalmi, fogyasztottam alkoholt? Sajnos nem, pedig nagyon szerettem volna, hisz túrázni megyünk! A szonda is igazolta mily balszerencsés vagyok.
Füreden kiszállunk az autóból, Tari Tibi is épp akkor. Terhes ez a kutya, vagy így el van hízva - kérdezte? Egyik se válaszoltam. (Feleségem nagyon bosszankodik, ha ilyeneket mondanak Ördögre.) Közben csak úgy jöttek az autókon az ismerősök. Lettünk vagy 70-en, biztos.
Diák Tibi, az egyik túravezető ismertette a vadászat miatt megváltozott útvonalat. Házáig mind a 3 útvonal ugyanaz. Elindultunk a Kozmári kilátóhoz. Örömmel látogattam a sok ismerőst végig. Juditka csak azért jött haza Londonból, hogy Pitypangot elhozza erre a túrára. (Vasárnap repül is vissza.) A Kozmáritól a sárgán elindultunk fölfelé. Jó volt az idő, a társaság remek. Vígan haladtunk fölfelé. Előkerültek a kis laposok én meg csak nyalogattam a számat.
Sástónál még javába folynak a munkák elég nagy a csatak. Reméljük, megéljük mikor szép és kész lesz. A csapat 3-nál is több részre szakadt. A 20-asok mentek, mint a golyó, a tizenötösök kicsit lassabban, szóval jól széthúzódott a társaság. (Sokan is voltunk.) Tetves-rétnél szépen sütött a nap. Mire én Ördöggel Házára értem, a húszasok már ettek-ittak javában. Ördögnek vettem egy kolbászt, én meg fanyalogva ittam egy teát. (Hová tud süllyedni az ember?)
A 20-asok elindultak, a többiek még ráérősen majszolták a lángost. (Voltak, akik még nem értek fel.) Többen tanakodtak, melyiken folytassák az utat. Jó magam is tépelődtem, visszamenjek-e a 10-esekkel, végül mégis a 15 mellett döntöttem. Elindultunk a műúton Kékesnek. A Veronika-rétnél ismét kezdődtek a vetkőzések. Meleg volt. Még nem értünk a teraszhoz, mikor érdekes látvány tárult szemünk elé. A torony teteje kint volt a ködből a közepe ködbe az alja megint tisztán látszott. Nagyon érdekes volt. Mire Kékesre felcammogtunk, így is izzadtam rendesen.
Megnéztük a Kis Péter emlékhelyet. (Mikor Kékesen járok mindig megnézem.) Többen beültek az étterembe. Vettem én is magamnak levest, meg csirkecombot rizzsel, ezt megosztottuk Ördöggel. (Nem tetszett neki hogy csak a fele az övé.) Az ingemet levetettem és kicsavartam. (Ezt már nem érdemes felvenni, be a zsákba.)
Kicsit sétáltunk még Ördöggel, közben mindenki befejezte az evést és indultunk lefelé.
A jó időnek sajnos vége lett, eltűnt a Nap a szemünk elől. Két húszas megérkezett, kérdezték merre tovább? Kék majd a piros kereszt, azután piros sáv. Mi is ezen indultunk. Eléggé nyálkás volt a talaj, szerencsére semmi baj nem történt. Nagy-nyaknál rátértünk a piros sávra, erről már nem is kell letérnünk. Lefelé már sajnos egyre jobban éreztem a derékfájásomat. Ballagtunk szépen lefelé a Somor-patak-völgyében. Tettünk egy kis kitérőt a Gyökeres-forráshoz. Ördögöt sikerült jól megitatni. Egyszer csak azon kaptuk magunkat, csepereg az eső. Gyorsan belehúztunk, a Máriácskánál meg sem álltunk, csak úgy elzúgtunk mellette. Mire Füredre értünk, az eső meg elállt. Kár volt úgy száguldanunk. Örülök, hogy mégis eljöttem, kár lett volna kihagyni! Köszönöm mindenkinek!

Szőrös