Élménybeszámolók - lista

2009. augusztus 17.

Kedves Turista Barátom!

A Természetbarát Turista Magazin augusztusi kiadásának elején megismerhetjük A másik Pusztaszert, amely az emlékparkja miatt hatalmas látogatottságnak örvendő Ópusztaszer árnyékában terül el. Ide sokkal kevesebben látogatnak, de ez csak előnyére válik, úgy érezhetjük túránkon: mi felfedezzük az „igazi” Pusztaszert. Aki a selymes homokon egy szép és árnyas alföldi erdőben akar egy kellemeset kirándulni, látni szeretne néhány ritka madarat és az eldugott Hét vezér emlékművet, vegye céltudatosan ide az irányt!

Papp Robi túratársunk nemrég Az Erki szélkerékhez szervezett kerékpártúrát. Bár úticéljukat elérni nem sikerült, kalandjaikról élvezetes stílusban számolt be az egyesület honlapján – írásának rövidített változata most e turista lapban is megjelent.
A „megszokott” túrák mellett különleges élményekkel kecsegtet egy-egy megszűnt nagy- vagy kisvasút egykori nyomvonalának bejárása. Ilyenkor szerencsésebb esetben földút, gyalogút települt a régi vasúti töltésekre, de gyakran a természet már visszahódította jogos tulajdonát átláthatatlan bozótok formájában, útját állva a túrázó azon szándékának, hogy méterről méterre az egykori vágány helyén haladjon. A dorogi homokvasút áprilisi bejárásának nehézségeiről és szépségeiről is olvashatunk itt, kedvet kaphatunk ahhoz is, hogy jövőre csatlakozzunk e különleges túrához.
A Duna-Ipoly Nemzeti Park és a Börzsöny Természetbarát és Hegymászó Egyesület példás együttműködés során rendszeresen vezetnek közös tájismertető nyílt túrát. Legutóbb Az ősvulkán kráterén jártak a Börzsöny nyugati részén. Eső tarkította üde zöld túrájukat érdemes elolvasni – így is lehet, így is kell túrát szervezni…

Hónapról hónapra lehet párhuzamot találni két nagy turista folyóiratunk témáiban. Lássuk csak a Magyar Turista első ajánlott írását:
„Pusztaszer a nevem, itt szerzett törvényeket Árpád
Hőseivel, s a Hont biztos alapra tevé.
S áll az azóta kilenc századnak véridején túl,
Várja virágzását, s vajha ne várja hiún!
A fenti négysoros verset a reformkor idején Vörösmarty Mihály vetette papírra, akkor, amikor a magyarság története az érdeklődés előterébe került. Múltunk öröksége: az ópusztaszeri monostor – a cikk végigköveti a hely történetét a rézkortól napjainkig.

Keresztury Dezső írta: a helyi színeket a táj és a benne élők festik képre. A „szerelmetes Vászoly” utcáit járva kiderül, igaza van a költőnek, ezen a kis lélekszámú Balaton-közeli településen az ott élők és a betelepülők megteremtettek egy a községük értékeit megőrző, képzőművészetre, iparművészetre, zenére is fogékony közösséget, ahol a művészetek iránti érdeklődés túlmutat a falu határán. Egy itteni látogatás során is találkozhatunk őstörténetünkkel, a Balaton látványa pedig – mint tudjuk – örök…
„Bakony erdejének szállottam keblében” – Nád Béla barátunk ezúttal a „kék kígyó” Bodajktól Nagyvázsonyig kanyargó 115 kilométeres szakaszát járta be. Naivan azt hitte: sitty-sutty megeszi a távot – no, jókorát tévedett: bizony öt napot is elkóválygott ezen a tájon. Hogy miként, merre és mit látott, ki-ki megtudhatja írásából.
Börzsöny, ami nem is Börzsöny – Kovácspataki-hegyek. Kevesen tudják, hogy a Börzsöny egy kis darabkája az Ipolyon túl, Szlovákiában lelhető fel. Ez a Burda, vagy magyarosabban a Kovácspataki-hegyek. Északi szomszédunk legkisebb, legmelegebb, legszárazabb, de gyönyörű panorámákkal kecsegtető hegységének felkeresésére invitál Borbély Marcell útibeszámolója.
„Téry-menedékház, Magas-Tátra, Öt-tó katlana (2016 m). Építette az MTE 1898-1899 évben. Felavatása 1899. augusztus 21-én volt. Az emeletes kőépületben négy hálószoba volt 4-4, összesen 16 ággyal. A szobák Egenhoffer Teréz, Kézsmárszky Tivadar, Szmrecsányi Jenő és Pál, valamint az Egyetemi Osztályról Egyetemi szobának voltak elnevezve. A menedékházat Majunka Gedeon építette Pfinn József tervei szerint. A békeszerződés értelmében a csehek birtokába került.” – írja az 1941-es Magyar Turista Lexikon. A Téry-menedékház építésének és száztíz éve történt felavatásának históriáját tárja elénk Sváb László írása.

A nyár, a kora ősz még az otthon ülőket is kirándulásra csábítja. Sokféle látnivaló hívja fel magára a figyelmet, a festők palettájára kínálkozó virágszépségek mellett színes termések, áltermések keltik fel az érdeklődést. Vannak (főleg fiatalok), akik az ízükre is kíváncsiak, és leszakítva meg is kóstolják azokat. Ez azonban nem ritkán veszélyes is lehet, amint erre a TermészetBÚVÁR Vadon termő mérgek című cikkében fel is hívja a figyelmet.

Az ultraibolya sugárzás egyáltalán nem új fogalom. A kilencvenes évekig úgy vélték: nincs is igazából jelentősége. 1995-től azonban hazánkban is rendszeresen figyelik, mára széles körű nemzetközi figyelem irányul rá. Az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársának írásából megtudhatunk minden lényegeset A kétarcú UV-sugárzásról.
Most még a perzselő napsugárzás az úr, igazi nyári kánikula tombol, ha a naptárhoz igazodik az időjárás. Július végén, augusztus elején azonban az utolsó énekesmadarak is elhallgatnak, csengő dalukra a következő tavaszig várni kell. Augusztus második felében többnyire enyhülés következik, majd a szeptemberi hajnalok fokozott harmatképződése és a völgyekben, a folyók felett úszkáló ködfoszlányok már az ősz előhírnökei. Ki más mesélne nekünk ilyen festői mondatokkal a Forró, nyári napokról, mint Schmidt Egon?
Földtani örökségünk védelmének és bemutatásának új módja a geopark, amely nem egy újabb, korlátozásokkal járó védett terület, hanem önálló, különleges és erős szervezeti egység, melynek európai és globális hálózatához a Bakony-Balaton Geopark révén hazánk is csatlakozni kíván.
A hazai növényzeti típusok egy részével szinte soha nem találkozik az átlagos természetjáró. Ezek nagyon ritka állományai eldugott helyeken maradtak fenn, vegetációtörténeti és természetvédelmi szempontból azonban kiemelt természeti értékeinkhez tartoznak – ilyenek a Sziki és homoki tölgyesek is.
Néhány, hegyekben gazdag ország lakói már százötven éve figyelemmel kísérik a településekhez közeli gleccserek hosszának változását, többnyire rövidülését. A Föld hőmérői, a gleccserek ugyanis hűen tükrözik a hőmérséklet- és csapadékátlagok több évtizedes változásait.

Jó szórakozást kívánok e színvonalas, tanító-oktató folyóiratok olvasásához!

Simon Péter
elnök
Kékes Turista Egyesület