Élménybeszámolók - lista

2024. október 17.

A „Várak a Mátrában” túramozgalom várainak bejárását követően néhány túratársunk egy ideje már látogatja a Rákóczi turistaút egyes állomásai közötti, sárga sáv jelzésű szakaszokat is. Ma is ezt terveztük folytatni a Kékes Turista Egyesület és az IBUSZ néhány túrázójának társaságában.

Miután megcsodáltuk két gombászó hölgy aznap reggeli gyűjtésének eredményét, Parádsasvárról, a Károlyi-kastély közeléből indultunk túránkra. A Széchenyi-hegyen átkelve, közben érintve a Sós-cseri-tető kódját, lesétáltunk a fényespusztai elágazáshoz. Ezután a 24-es úton átkelve folytattuk utunkat egészen a Hársas-tető alatti nyeregig, ahol is egy óriási méretű csertölgy törzsén találtuk meg a kódot. De nem felejtkeztünk meg útközben fentről megcsodálni a jobbra lent a völgyben található Köszörű völgyi víztározót sem. Utunkról a sűrű erdő és lombok ellenére is látható volt a szikrázó napsütésben gyönyörűen csillogó víztükör, sőt a gát egy része is. Páran visszaemlékeztünk arra a téli túránkra, amelynek keretében akkori túravezetőnk - a szükséges engedélyt beszerezve - hivatalos látogatást szervezett részünkre a víztározóhoz, ennek keretében vezető kíséretében kaptunk tájékoztatást a Mátra vízellátásáról, ebben a három mátrai víztározó szerepéről, működésükről stb.

A Hársas-tető alatti nyereg után a nagyon csekély vizű, de csodálatos sziklaképződményekben bővelkedő, kanyon-szerű Két-Bükk közti patak látványában gyönyörködhettünk kanyargós ösvényünk mentén egészen Parádóhutáig. Korábban, más túráink alkalmával már számtalanszor felkerestük a település egyik nevezetességét, a vasas-kénes gyógyvizet adó Clarissza-forrást (csevicét), így meglátogatására ezúttal nem került sor, de minden kedves érdeklődőnek, túrázónak figyelmébe ajánljuk: ha még nem jártak e forrásnál, feltétlenül keressék fel arrafelé jártukban.

Rövid ebéd és napfürdőzést követően elindultunk kirándulásunk végcélja, Parád felé. Azt követően, hogy felkerestük a község ismert, sajnos viszonylag fiatalon elhunyt fafaragó művészének, Asztalos Joháknak a házát, amely szintén a Rákóczi-turistaút egyik állomása, tovább ereszkedtünk a falu központja felé, ahol egy kiállítóteremben lehet megtekinteni a művész legismertebb alkotásait. Közéjük tartozik többek között a Mátra két (Vidróczki Marci és Pintér Pista), a Bakony (Sobri Jóska) és az Alföld (Rózsa Sándor) egy-egy leghíresebb betyárját megmintázó szobor, valamint a Rákóczi-szabadságharc történetét bemutató díjnyertes dombormű is. Asztalos Johák ez utóbbit a fejedelem születésének 300. évfordulója alkalmából készítette. A szobrok után a falu tájházát kerestük fel. A parádi tájház nagyon gazdag kiállításának anyagát 2000-ben, a Millennium tiszteletére gyűjtötte össze a helyi Nyugdíjas Klub közössége. A kiállítás a községben fennmaradt palóc népviselet és életmód tárgyi eszközeit mutatja be. Mai kirándulásunk keretében utolsóként felkeresni tervezett, egyben a Rákóczi-turistaútnak is egyik állomása a Palóc ház volt. A skanzeneket meghazudtoló gyönyörű, különleges fonásokkal díszített nádtetős kis épület mindnyájunkat megfogott, igazi ékköve a palóc népi építészetnek.

El kell meséljem, nagyon kedves fogadtatásban volt részünk Parádon. Egyetlen személy (elérhetősége a település honlapján) mutatja be az érdeklődőknek a három legismertebb nevezetességet, sokszor egész nap szünet nélkül ingázva a három, más-más címen található épület között, mindenhol kedvesen és részletesen bemutatva a látnivalókat, a tudnivalókat, igazi, lelkes lokálpatriótaként. Csak ajánlani tudom a régiót felkereső érdeklődőknek, mindenképpen iktassák be programjukba e kis falucskát, nem fognak csalódni a fogadtatásban, a látnivalókban (az előzetes telefoni bejelentkezés előnyt jelenthet). És még egy észrevétel: bár hétköznap jártunk Parádon, de ottlétünk kb. másfél órája alatt több család is érdeklődött és meg is tekintette a látnivalókat. Öröm volt látni, hogy akár először, újdonságként, akár több évtizedes emlék újra felelevenítésének szándékával számos kiránduló szívesen fordul eleink emlékei felé.

Amint azt e sorok olvasói bizonyára tudják, a Kékes Turista Egyesület 2004 tavaszán kezdeményezte és indította útjára a Rákóczi jelvényszerző túramozgalmat. Azóta sok-sok túrázó járta végig a 42,8 km-es útvonalat, több más rendezvénnyel együtt ezzel is tisztelegve a fejedelem emléke előtt. Ebbe a sorba tartozik a KTE ez évi jubileumi, 20. évi túrarendezvénye és a kékestetői ünnepi megemlékezés is. Ezeken kívül idén ősszel a KTE képviseletében többen felkeresték a korábban Zemplén megyéhez, napjainkban Szlovákia területéhez tartozó Borsi Rákóczi-várkastélyt, a fejedelem szülőhelyét, valamint Kassát, ahol hamvait a Szent Erzsébet székesegyház kriptája őrzi. Köszönet a Kékes Turista Egyesületnek, amely tevékenységével méltó módon segíti Rákóczi Ferenc emlékének ápolását.

Szabó Alexandra