Élménybeszámolók - lista

2008. szeptember 28.

A hagyományos szervezői kirándulásunkat ezúttal nem november végére, hanem még reményteli jó időre szerveztük. A jövőben maradunk is ennél a dátumnál.

Poroszlón, a Tisza-tónál jártunk, ahol szombat délelőtt a Poroszló Turizmusáért Egyesület vendégei voltunk. Délután hajóztunk vagy másfél órát, majd kiszállva végigjártuk a Vízisétányt. Vacsora után (amit a Kormorán Étteremben költöttünk el) számba vettük az elmúlt hónapok eseményeit, beszélgettünk az év programjairól és egy kicsit a jövőről is.
Mivel napközben alig gyalogoltunk, fél kilenckor elindultunk egy „éjszakai túrára” a töltésen, egy órát oda, egyet vissza. Szokásos tempónkban ez úgy 8 kilométer lehetett.
Másnap kényelmesen készülődve, eszegetve, pakolgatva kilenc óra előtt elköszöntünk kedves házigazdáinktól, buszra ültünk és Erdőtelekre utaztunk. Mire a buszból kikászálódtunk, megérkezett szakvezetőnk, Kiss Jenő (mint megtudtuk, nagy túrázó), és az ő élvezetes kalauzolásával nagy sétát tettünk az arborétumban. Sokan nem jártunk még itt, pedig milyen közel van! És milyen szép! Szívből ajánljuk másoknak is.

Szólnunk kell házigazdáinkról röviden. Egyesületük egy éve alakult azzal a nemes céllal, hogy erjesztői lesznek Poroszló közösségi életének, őrzik és bemutatják a falu múltját, megismertetik a most élő fiatal generációval a kétkezi mesterembereket, akik valamikor építői voltak a falunak, dolgoztak, de szervezték is a közösség életét. De a jövő is nagy kihívás számukra, hiszen szeretnék falujukat a Tisza-tó kapujává tenni, ahol mindenki megfordul és szíves vendéglátásban, élményekben részesül, visszajáró vendég lesz.
Megérkezve Bornemisza János Polgármester úr mutatta meg nekünk gyönyörű felvételeit a községről, a tóról és az ottani élővilágról. Aztán megnéztük az Egyesület első nagy bemutatkozását: egy kiállítást a poroszlói mesterekről. Nagyon komoly gyűjtőmunkát végeztek. Írásos dokumentumok, fényképek, eszközök, ma már alig ismert szerszámok, egész kis műhelyek mutatták: milyen fejlett iparosság élt a faluban. És nagyon kedves volt az a része a kiállításnak, ahol régi gyermekjátékok sorakoztak, a falon pedig mondókák, kiszámolók voltak olvashatók. Mindezt „körülölelték” a mostani poroszlói apróságok rajzai arról, ők milyennek látják a falujukat.
Megnéztük a Falumúzeumot is. Tényleg megható volt, amilyen hozzáértéssel és szeretettel rendezték be az üresen kapott régi parasztházat.
Együttműködésünk célja lesz a baráti kapcsolat ápolása, a tapasztalatok cseréje, gyerekcsoportok fogadása és természetesen egymás kölcsönös meglátogatása, és ami még ebből a kapcsolatból kialakulhat mások hasznára is.

Rajki Sándorné
Titkár
Kékes Turista Egyesület