Élménybeszámolók - lista

2022. január 18.

A Kékes Turista Egyesület január 18-án tartotta Naplemente Hold fölkelte túráját!

Iskolás koromban mindig gondom volt az írással. Csúnyán és rossz helyesírással írtam. Egyik magyar tanárom rendszerint azt írta a dolgozataimra, biztosan jó dolgokat ír, csak sajnos olvashatatlan, így elégtelen. Sokáig nem is igen írtam, ha nem volt muszáj. Annyi szép túrán veszek részt, gondoltam ezt esetleg mások is tudnák élvezni. Ezért igyekszem lejegyezni őket úgy, ahogy szerény képességeim lehetővé teszik.

Nyolcan jelentünk meg Mátraházán a túrakezdésre. Merva Laci a sorozat kitalálója és túravezetője köszöntötte a túratársakat és ismertette az útvonalat. Kevéske hó fedte a turistautat mikor elindultunk a sárga sávon.
Amikor átkeltünk a műúton, mindjárt jött egy kissé meredek szakasz, ahol egyből kimelegedtünk. A Sombokor aljáig meneteltünk a sárgán, azután áttértünk a kék körre a Pisztrángos felé. A Kőris-mocsáron most teljes száraz lábbal tudtunk átkelni. Volt már mikor bokáig süppedtünk itt a sárba.

A Pisztrángos is teljesen be volt fagyva. Itt szusszantottunk egyet, mielőtt elkezdenénk a kapaszkodást fölfelé. A Petőfi-forrásnál is jég borított mindent, de azért csordogált kissé a vizecske. A Gabi-haláláig jó kis meredeken araszoltunk fölfelé. Itt megint egy kis pihike és jött a kapaszkodó ismét. A Sötét-lápa nyeregnél ragyogott a napocska. A fák között szinte Kékestetőig ki ki kandikált kicsit.

Kékestetőn az étterem falán lévő hőmérő mínusz 5 fokot mutatott. Itt azért végre láttunk kicsit több havacskát is. Fotóztam a csúcs kőnél az egyesületünk emelte Rákóczi oszlopnál és a Himaláján életét vesztett Kiss Péter túratársunk emlékkövénél.

Közben a többiek is kijöttek az étteremből és megkezdtük az ereszkedést lefelé. Igyekeztünk képeket készíteni a lemenő félben lévő napról. Volt egy kicsit furcsa hóember is, de mégiscsak hóember volt és nem gazember.
Mikor a nap leereszkedett, csörgött Laci telefonja, hogy Kiss Pisti meg fent van a toronynál. Kiderült, 4 óráig dolgozott, autóba vágta magát és elindult a Kékesre. Mire odaért mi már a Veronika réten bandukoltunk.

Pisti fölvett négyünket, hogy ne keljen a buszra várni, Laci meg le tudta hozni a többieket. Sajnos a hold felkeltét nem láthattuk innét, mert a Kékes eltakarta. Lefelé jövet Pisti megkérdezte sietünk-e nagyon, mert ha nem, a Szent Anna-tónál még elkaphatjuk a hold felkeltét. Szerencsére épp oda értünk, mikor a hold elkezdett fölfelé kapaszkodni. Csodás látvány volt. Mindannyian örültünk akik láthattuk.

Szép túra volt. Köszönet érte.

Szőrös!