Élménybeszámolók - lista

2022. január 08.

Január 8-án került megrendezésre a Kékes Turista Egyesület Újévköszöntő túrájára.
9:30 kor volt gyülekező a gyöngyösi buszpályaudvaron. Jópáran gyülekeztünk, végül is két külön útvonalon mentünk Mátrafüredre, a túra indulási helyére. Nagy örömünkre a Füzesabonyi Túra Egyesület több tagja is csatlakozott hozzánk. Gurúz László túravezető köszöntötte a túratársakat és ismertette a programot.
Népes csapatunk lement a patak melletti játszótérre és praktikus okokból, hogy ne kelljen végig cipelni a pezsgőket - meg hát, hogy a hangulat se legyen olyan fagyos - itt kívántunk egymásnak boldog új esztendőt, egy kis pezsgővel.

Ezzel azért egy kis idő csak eltelt, de mivel az idő kiváló volt, a Kékes meg még odébb, csak elindult a menet. A kék háromszögön indultunk utunkra. Ez télen-nyáron az egyik legszebb útvonal. A Csepegő-forrás igen csak gyengén csepegett. Átkelvén a patakon, felfelé araszoltunk. Az idő remek volt, csak a hó fehérje hiányzott az igazi téli tájból. Jó hosszú volt a menet. Mivel ilyen sokan voltunk, szokásunkhoz híven volt egy záró ember; ezt a tisztet most én vállaltam magamra.
Vidám beszélgetéssel menetelt a csapat, hisz volt, akikkel régen találkoztunk. A patak szépen csörgedezett alattunk, mi meg a szép mohás kövek és fák között ballagtunk fölfelé. Az eleje elég gyors tempót vett föl, így többször is szólni kellett, várják be a sor végét is, mert nagyon szétszakadozott a menet.
Mikor elértük a keményebb emelkedőt, igen csak szuszogtunk, a melegebb ruhák is lekerültek rólunk. A pihenőknél előkerültek a finom sütik, nasik, no meg némi kis hazai itókák is. Szollár Feri már nem bírta a várakozást és elénk ereszkedett, lefelé a Kékesről. Az emelkedő azért kicsit kivette a zsírunkat, ennek ellenére jókedvűen érkeztünk a Kékesre.

A sípályán volt némi hó, a hóágyúknak köszönhetően. Jó kis tömeg élvezte rajta a téli havas örömöket. Kékestetőn volt lehetőség evésre-ivásra és pihenésre is. Itt vártak ránk azon túratársak, akik busszal jöttek föl.
Ettünk, ittunk, pihiztünk és közös fényképet is készítettünk.
Ezután ismét többfelé indult el a túracsapat. Jómagam azokkal tartottam, akik az eredeti útvonalon, a kék kereszten ereszkedtek lefelé. Átmásztunk a lekerített terület létráin, bár nem igazán lelkesedtünk értük, még szerencse, hogy legalább nem voltak jegesek.
Benéztünk a Remete-barlangba: se remete, se medve nem volt most benne. Azért kicsit elidőztünk itt.

Folytatva utunkat a szép napsütésben (amiben azért a völgyben nem nagyon volt részünk), természetesen a Benevárat sem hagytuk ki.
Itt azért rajtunk kívül mások is voltak: fölfelé, vagy lefelé tartva tértek be ide.

Innen már nem messze volt Mátrafüred, utunk végcélja, amit hamarosan el is értünk. Elköszöntünk egymástól, és ki-ki a maga útján távozott.

Remek túra volt, köszönet érte!

Szőrös!