Élménybeszámolók - lista

2017. szeptember 23.

A Kékes Turista Egyesület az idén is túrát szervezett szeptember 23-ára, a Természetjárók napja alkalmából. Nem kis munkámba került, hogy a bakancsomat megtisztítsam az előző napi Gyalog haza iszapjától. Reggel kissé meg szunnyadtam, épp csak annyi időm maradt, hogy összekapjam a cuccaimat. Behörpöljem a kévét, amit drága feleségem készített nekem, és máris vágtattam a gimihez.

Pilisszentlászlón ragyogó napsütés fogadott minket. Míg a pesti túratársakra várakoztunk, többen elmentek pecsételni a kéktúra füzetükbe. A pestiek még mindig nem érkeztek meg, így a többség elindult Dobogókőre. Gyuri maradt ott egyedül, ő megvárja a pestieket. Vidáman haladtunk fölfelé, kezdtek lekerülni a melegebb ruhadarabok.

Mire a Király-kúthoz értünk, az eső is megérkezett, pedig bíztunk benne hogy csak délután ér ide. Esőkabátok fel, és így folytattuk utunkat. Valószínűleg jobban jártunk, hogy nem mentünk fel a Prédikálószékre. Pedig Illéssel úgy gondoltuk, hogy felkísérjük Macáékat, akik még nem jártak ott. Nem elég, hogy az eső esett, még a bozótostól is csurom vizesek lettünk. Közben Gyuri a pestiekkel is megérkezett, így együtt araszoltunk Dobogókőig.

Mivel még volt időnk a kitüntetés átadásig, elkísértem Illést, aki meg akarta látogatni régi barátjának, Hegedűs Róbertnek az emlékhelyét, aki annak idején önzetlenségének köszönhetően zuhant le a szikláról. (Este sötétben értek oda, neki volt ugyan lámpája, de odaadta egy túratársának. Megbotlott valahogy és lezuhant a mélybe.) Az eső már szakadt, az egyébként gyönyörű út most tiszta életveszély volt. Még szerencse, hogy a többiek nem jöttek velünk. / Jó időben már többször körbe mentem ezen az úton./ Felkapaszkodtunk a kereszthez, Illés átölelte (szerintem nem csak az eső, hanem könnyei is csorogtak az arcán).

Visszacsúszkáltunk Dobogókőre, ahol nem sokára a zuhogó esőben elkezdődött az ünnepség. Számunkra külön öröm volt, hogy Rajki Sándorné, Marika, az egyesületünk volt vezetője az egyik legmagasabb kitüntetésben, a Téry Ödön emlékéremben részesült.

Még megettük a szendvicseinket és irány haza.

Szőrös