Élménybeszámolók - lista

2016. január 09.

A Kékes Turista Egyesület január 9-ére meghirdette a Závoz-völgyi túráját. Az időjósok pocsék időt jósoltak szombatra. Reggel azért csak összeszedtem cókmókjaimat és indultam a buszmegbe. Még senki, megittam egy kapucsinót, mikor megjelent Illés a túravezető. Nem sokan leszünk, megijedtek az időtől. Nekem is többen telefonáltak inkább kihagyják. Mire a busz indult, a keménymag mégis összegyűlt. A busznak már járt az ablaktörlője, esik.
Megérkeztünk Domoszlóra, szerelvényrendezés, esőkabátok, lábszárvédők fel. Közben Illés ismertette az útitervet. Elindultunk, az eső esett, de mire kiértünk a faluból, átváltott havazásra /a falu vége jóval magasabban van/, szép havas tájon mendegéltünk fölfelé a Závoz-völgybe, a hó csendesen hulldogált. Átkelés a befagyott patakon, /alattam épp beszakadt/ szerencsésen lezajlott. Máriácskához érve Gyula megpróbálta kinyitni a kerítés kapuját. Nagy nehezen átpréselte magát a résen. Elkészült a fotó, kifele már csak segítséggel tudott kijönni.
A Domoszlói-kapunál szusszantottunk egyet. Kemény emelkedőn kellett felküzdenünk magunkat, a Jagusra. Illés elmesélte, ha nem esne a hó, mit is látnánk innen. Jómagam elég vizuális vagyok, behunytam a szemem és szinte láttam a tájat. Kis pihenő, evés-ivás, taktikai megbeszélés. Kétféle út van előttünk: egy rövidebb meg egy kicsit hosszabb,de nagyobb szintkülönbséggel. Ferinek 14-órára le kellett érnie. Úgy nézett ki, kétfelé szakadunk. Végül, mivel idővel jól álltunk maradtunk együtt. Közben a csapat vége is megérkezett és indulás lefelé.
Két nagyon alattomos dolog leselkedett ránk, a hó alatti jég és a keresztbe lévő faágak. Nekem mind kettőből kijutott. Zuhantam akkorát, azt hittem fel se kelek. Szerencsére a hó puha volt, nem törött semmim. Kemény lefelé út volt. Az a baj, hogy a völgy után mindig emelkedő jön. Alaposan megizzadtunk, mire a Szederjes-tetőre felkapaszkodtunk. Sanyi közben hívott, sikerült a falu volt polgármesterénél megrendelnie forralt bort számunkra.
Megint lefelé: Jóidő-kút, majd a Sánc-bérc következett. Ekkora ismét szétszakadozott a csapat. Lacival ismét vállaltuk az utolsó szerepét. Az Első-Tarnóca-patak völgyében poroszkáltunk tovább, Úsztató mellett is elhaladtunk mire beértünk Kisnánára, már esett az eső (kiderült, itt egész nap ilyen ronda volt az idő). Az eleje pont elérte a korai buszt, el is mentek vele. Feri a másik oldalt várta az Egri buszt. Úgy döntöttünk, kihagyjuk a várat (többször jártunk itt az elmúlt időben) és egyből megyünk a forralt borhoz. Sanyi örömmel jött elénk, kicsit elkedvetlenítette a többiek távolléte. Nem keseregtünk sokáig rajta, mert jött a gazda és a felesége. Nagyon finom volt a forralt bor. Azért vettünk hazára is egy pár palackkal.
Megköszöntük a szíves vendéglátást és elköszöntünk. Jött a busz és irány haza. Gyöngyösön is ronda idő fogadott, de jó, hogy mi nem maradtunk itthon! Szép túra volt, köszönet érte!

Szőrös