Élménybeszámolók - lista

2013. szeptember 28.

Abban a megtiszteltetésben volt részem, miszerint részt vehettem az egyesület szakmai túráján.

Pénteken Gyöngyösön a szüreti napok első napján PMobil koncert volt. Megbeszéltük egy páran a munkatársak közül, hogy találkozunk a főtéren. Olyan jól sikerült az est, hogy valamikor szombat reggel 2 óra körül értem haza.

Reggel 7-re irány a gimi. A buszunk csomagtartója nem nyílt ki, no, ez is jól kezdődik – gondoltam magamban. Erre a nagy izgalomra gyorsan benyomtunk egy kis lazítót és máris indult a busz. Dunakeszin felvettük Tusják Attilát pesti túratársunkat. Megérkeztünk a Katalinpusztai Kiránduló Központ parkolójába ahol az erdészet vezetője fogadott bennünket. Ezután megkezdődött a csoda! Pár szóval beszélt erről a csodálatos létesítményről, majd megkezdtük az ismerkedést „Hangya Dani” birodalmával. Ez egy rövid körséta, ahol nem győztünk csodálkozni és irigykedni amiért nálunk nincs ilyen. Miközben haladtunk a kis tó körül és vezetőnk mesélt minden lépésnél látni lehetett,hogy akik ezt megalkották, azoknak a legfontosabb szempont az volt, hogy a gyerekek jól érezzék magukat és interaktívan használják a parkot.
Ez a rövid kis séta már lenyűgözött bennünket. Következett a játszó- és állatpark. Fogadások születtek a másik vaddisznó vajon él vagy csak gépi szerkezet-é? Az épületbe érve csak kapkodtuk a fejünket a sok elmés megoldás láttán. / Már ekkor szerintem legtöbbünkbe megérlelődött az elhatározás ide el kell hozni a gyerekeket, unokákat./ A nagyteremben finom pogácsával és teával, kávéval kedveskedtek nekünk. Miután ettünk-ittunk és alaposan kigyönyörködtük magunkat, vezetőnk elbúcsúzott tőlünk (neki még vannak teendői) és bemutatta egy munkatársát, aki a Gyadai Tanösvényen lesz a vezetőnk.
Már az elején megtapasztaltuk, milyen színvonalasan alakították ki ezt a tanösvényt. (Közben rengetegen érkeztek (családok gyerekekkel), sokon látszott: nem először járnak itt.) Rengeteg jó ötlet és megoldás kísért utunkon. Társaim rengeteget fényképeztek (remélem látjuk majd őket). Mire körbe értünk, már jócskán délután lett. Elköszöntünk kedves segítőkész vezetőnktől és buszra szálltunk. Kemencére a Domszky Pál Erdészházhoz és erdei iskolához érve egy nagyon kedves hölgy fogadott minket. Elmondta ki is volt névadójuk, azután megnéztük a házat. Olyan élvezettel beszélt munkájukról szinte észre se vettük, úgy elrepült az idő. Ideje volt indulni Bernecebarátiba a Domszky Pál Matracszállóhoz, ahol nagyon finom bográcsgulyással és süteménnyel vártak. Vacsora után egy kis ünnepség keretében Simon Peti, az egyesület vezetője átadta Tusják Attilának az év túravezetője címet. Rajkiné Marika meg kiosztotta azon itt lévő társainknak a jelvényt és az igazoló füzetet akik teljesítették a Balaton-felvidéki kéktúrát. Ezután beszélgetések és alvás.

Vasárnap reggeli után a Kemencei Múzeum Vasúttal utaztunk. A vasutat teljesen önkéntesek üzemeltetik. Miután leszálltunk a vonatról elindultunk gyalogtúrázni a Börzsönybe. Eleinte a régi kisvasút nyomvonalán haladtunk. Később jöttek az emelkedők. Elhaladtunk a Salgóvár alatt majd felkapaszkodtunk a Hollókőhöz. Leereszkedtünk a tanösvényhez és így értünk a buszunkhoz. Vissza Kemencére, ahol nagyon finom kemencés lángossal vártak minket. (Annyira finom volt, hogy úgy belaktunk belőle...) Elbúcsúztunk vezetőinktől és utaztunk a Nyírjesi Vadaspark és Füvészkerthez. Itt szintén egy erdész várt ránk, aki végigvezetett minket. Eddig még ilyen füvészkertben nem voltunk. Mindenkinek nagyon tetszett. Az idő viszont nagyon haladt és indulnunk kellett. Megköszöntük a szívélyes vezetést és indultunk haza. Aszódon elbúcsúztunk Attilától és most már irány Gyöngyös. Kicsit később értünk haza, mint terveztük, de egyikőnk se bánta. Köszönöm, hogy részese lehettem e két csodálatos napnak. Remélem, a honlapon majd mindenki olvashat egy részletes és élvezetes fényképes beszámolót valamelyik szakmailag jól felkészült írástudó társunktól!

Szőrös