Élménybeszámolók - lista

2011. január 20.

Kaptam nemrég egy emilt Kiss Szabó Mártától kiállítása megnyitójára. Elég sok gondom volt akkoriban, nem különösebben foglalkoztam az üggyel. Szombaton a Kékes Turista Egyesület évnyitóján odajött hozzám Márti.
- Küldtem neked emilt – mondta.
- Megkaptam – feleltem gépiesen.
Hazajöttem kerestem az emilt. Sajnálatos módon töröltem. Szerencsére Rajki Marikától is jött egy újabb a Márti kiállításáról. Elolvastam, és rám törtek az emlékek.

Valamikor a rendszerváltás környékén (előtte, utána – már a feledés köde borul rá) a főnököm és egyben a barátom szólt, kapunk egy új munkatársnőt. Marosvásárhelyről települt át. Segíteni kellene költözködni. Akkoriban más világ volt.
Segíteni kell!
Segítünk!
Olyan természetes volt ez, mintha valamit közölni akarsz, beszélsz. Vagy mint a menés. Mindennapjaink része volt. Ma egy költözködés, holnap betonozás, azután tégláért Mályiba, meg ilyenek. Mentünk egy páran. A tarnamérai úttörőtábor (akkor még volt ilyen) egyik házát kapták meg ideiglenesen. Gyönyörű fiatal nő. Meséli: háromszobás szép házat hagytak ott. A család ideiglenesen kettészakadt. Barátaik segítségével Õ és kisebbik fia átjöttek, férje és a nagyobbik fiú talán majd tud utánuk jönni. Szívszorító történet (annak idején elég sok ilyen volt). Márti (merthogy Õróla van szó) gyorsan beilleszkedett a brigádunkba (akkoriban voltak ilyenek). A melegszívű, dolgos, kedves asszonyt mindenki megkedvelte. Az idő múlásával kedvezőbb munkát sikerült találni számára. A család is egyesült, a körülmények javultak, előbb a toronyház, majd családi ház Halászon. Elkerült, de nem szakadt el tőlünk. Más világ jött ,megváltoztak a viszonyok. Azért akik hasonlóan gondolkodnak, előbb-utóbb mindig találkoznak. Márti nyugdíjas lett.

Hol hozott ismét össze a sors bennünket? A Kékes Turista Egyesületben. Sok szép túrán voltunk együtt. Tudtam: foglalkozik kerámiával, kaptunk is tőle ajándékba. És most jött ez a kiállítás. Mondtam a feleségemnek tegnap – holnapra meglátom, szólt. Ma sajnos az idő nem kedvezett neki, ez a változó időjárás nagyon megviselte szegényt. Hazajöttem munkából, kérdeztem: Megyünk? Sajnos nincs jól, nem tud jönni. Ez elszomorított! Megint elmegyek valahová, ahol jól érzem magam, mikor hazafelé tartok, meg jön a lelkiismeret-furdalás! Õt meg megint megloptam önös érdekeim miatt. Lehangolt a dolog. Átmegyek az \\\"Öreg Hernyóhoz”, azután indulok - mondtam. Mikor vissza értem, már öltözött. Jön Õ is. Ez Óriási öröm volt számomra!

Megérkeztünk a Hemóba. Rengeteg ismerős. Zoli, Dezső fogadott bennünket. Kovács Kriszta művésztanárnő és együttese gyönyörű magyar muzsikával nyitották meg a műsort. Majd Molnár István festőművész megnyitója következett. Ezután megint muzsika, majd a kiállítás megtekintése a Bogácsa együttes zenei kíséretével. Megható volt látni: mennyi szépet is alkotott ez a Mi Mártink.

Azon ritka napok egyikét sikerült átélnem, mikor lelkiismeret-furdalás nélkül jöhettem haza Kedves feleségem társaságába. Jó lenne sok ilyen szép este!

Köszönjük, Márti!

Szőrös!