Élménybeszámolók - lista

2010. október 07.

Simon Péter barátom az egyesületi jutalomkiránduláson aktívan érdeklődött angol-tudásom felől.
- Nyelvvizsgám van, csak sokat felejtettem – közöltem vele.
– Nem baj, gyere október 7-én a Mátrába, cserediákként érkező gyerekeket kell vezetni, egy rövid kirándulás és szemétszedés keretében – szólt a válasz.
Így is lett, október 7-én csütörtökön, délelőttös műszakot magam mögött hagyva, siettem Mátrafüredre, ahol Peti már várt engem. Gyorsan bemutatott a csoporttagoknak, kiket vezetnem kellett, ezután kaptam szemétszedő kesztyűket, zsákokat és egy térképet, melyen szerepelt a kirándulás útvonala. A szemétszedéshez szükséges kellékeket gyorsan ki is osztottam a csapattagoknak.
Ezek a cserediákok, kik Európa számos országából érkeztek ide hozzánk, a Mátra turistaútjait akarták megtisztítani a szeméttől.
A csapatomban voltak német gyerekek, egy svéd lány, egy szlovák fiú, egy szlovák lány, egy román lány és természetesen négy magyar segítőtárs.
Hamar nekivágtunk a túrának, mivel az időnk véges volt, másfél óra alatt fel kellett jutnunk Mátraházára és vissza. Utunk, Máriácska érintésével, a Rákóczi-forrás mellett elhaladva vitt Mátraházára. Útközben barátkoztam a német útitársaimmal, kik a nevem felől érdeklődtek, mert szerintük olyan németes csengése van. Robert Papp, echte Deutsch – állapították meg.
Akkor megyek hozzátok dolgozni! – viccelődtem velük.
Õszintén megmondva ezek a külföldi cserediákok meg voltak kecsmeredve. Én nem tudom, mi volt velük, lehet fáradtak voltak, de nem beszélgettek egymással, de még velem sem.
Természetesen, hogy oldottá tegyem egy kicsit őket, beszéltem nekik a Mátráról, a turista egyesületről, magyar segítőtársaim segítségével. Erre azért felkapták a fejüket, odafigyeltek.
A Hanák Kolos kilátót elhagyva Mátraháza felé menet gyönyörű kilátásunk nyílt Kékestetőre.
Itt gyorsan el kellett mondanom, hogy this is the highest point of Hungary. 1014 meters high.
Nem nagyon hatotta meg őket, lehet, már láttak magasabb hegyet is. Mentségükre szóljon, mindegyikük elővette a fényképezőgépet és készítettek egy jó pár fotót.
Magyar kísérőimtől rengeteg kérdés záporozott felém.
Mennyi fa van a Mátrában?
Miért vágják ki a fákat?
Meg fog enni minket a vaddisznó?
Itt is vannak szörnyek, mint a TV-ben?
Ha eltévedünk, meghalunk?
Vannak az erdőben pedofilok?
Ukrán szervkereskedő vagyok és azért hoztunk benneteket ide szervezett formában, hogy kiszedjük a májatokat és a veséteket – szólt általam a megnyugtató válasz.
Természetesen ezt mindenki viccnek gondolta, jót derültek rajta és már fordították is angolra.
Ezek a külföldi emberek egyáltalán nem túráznak és nem mozognak, a shoppingolást kivéve.
Lassabban haladtunk, mint gondoltam, míg ők ennek ellentételezéseként egyre gyorsabban lihegtek. Mivel időnk véges volt, a Bérc hotelnél visszafordítottam a csapatot, Mátrafüred felé. Magyar segítőtársaimmal sokat derültünk a visszaúton, míg külföldi csapattagjaink unottan néztek maguk elé. Gyorsan szóba elegyedtem a svéd lánnyal, hátha fel tudom vidítani. Megkérdeztem minden paraméterét, és persze azt, hogyan érte ez az isteni szerencse, hogy idejött a Mátrába szemetet gyűjteni Svédországból.
Megtudtam: nem követett el semmi bűnt, tehát ez nem büntetés, hanem ő az egyik legjobb tanuló, ezért érdemelte ki, hogy eljöhessen kishazánkat megismerni.
A svédek jó fejek, télen alkoholizálnak, mert ekkor náluk sötét van, és eközben a plázákban szédelegnek.
Külföldi vendégeinket felvilágosítottam lefelé jövet, hogy Magyarország a legjobb ország Európában, mert nálunk van rengeteg Aqua palace and wellness center, ahol télen is lehet fürödni, szórakozni.
Mátrafüredre hamar leértünk, éppen időben, ahol egy-egy doboz Kinder Maxi King-gel fogadtak bennünket. Külföldi vendégeinknek mindjárt kávé kellett, magyar segítőim hamar felvilágosítottak: „ezek ilyenek, ezek vedelik a kávét, ilyet még nem láttunk, állandóan ezt iszák.”
Úgyhogy megnyugtatásul közlöm: mi magyarok ezekhez képest alig iszunk kávét.
Mellesleg alig szedtünk szemetet, mivel pár nappal ezelőtt szombaton a Kékes Turista egyesület tagjai a Tiszta Mátra szemétszedő túra alkalmával összeszedték a szemetet a turistaútvonalakon, a cserediákoknak nem sokat hagyva. Közöltem is a cserediákokkal:
A magyarok ennyire tiszták és vigyáznak a környezetükre, példát vehettek rólunk, ha hazamentek, mondjátok el otthon is, milyen rendes, tiszta emberek a magyarok.
Marketing megvolt. Egy utolsó közös fényképezés és a kitűzők kiosztása után elbúcsúztunk tőlük, ők továbbmentek Demjénbe fürödni, mi pedig elindultunk a mátrafüredi pavilonsorhoz.
Itt megismerkedtem két új turistaegyesület-taggal, egy kicsit beszélgettem velük, de sajnos ott kellett hagynom őket, mert még ezernyi dolgom volt.
Ha jövőre is jönnek cserediákok, szívesen összeszedetem velük a szemetet a Mátrában, addig angol-tudásomat csiszolom, mert azért elkelt magyar társaim segítsége a kirándulás folyamán.

Papp Róbert