Élménybeszámolók - lista

2009. október 04.

Meghallgatásra talált egyesületünk felhívása az október 4.-ei családi sétára! Szép számmal gyülekeztünk a gyöngyösi autóbusz pályaudvaron, és csatlakoztak még csapatunkhoz Mátrafüreden és Mátraházán is, - így végül 49-en indultunk neki a sétának.

Felsétáltunk a Veronika rétre itt, ahol ragyogó napsütésben elmondtuk merre fogunk túrázni, mire érdemes útközben figyelni, milyen turistajelzésekkel fogunk találkozni.

Kértük a gyerekek és természetesen a szülőket, nagyszülőket is, hogy útközben szedjenek szép, színes leveleket, terméseket, mert a Pisztrángos-tónál mindenki készíthet egy szép képet. Természetesen volt aki már itt megéhezett, ezért rövid pihenő után indultunk a sárga + jelzésen uticélunk felé.

Nagy örömünkre szolgált, hogy nemcsak környékbeliek jöttek, hanem voltak Budapestről érkezett túratársaink is. A legfiatalabb kislány - a bűbájos 8 hónapos Katica - babahordóból mosolygott ránk egész nap, de szerencsére a két-három éves turisták is hősiesen végig küzdötték a napot.

Gyönyörű őszi tájon haladtunk a Kékes északi oldalán. Az ösvényt több helyen kidőlt fák torlaszolták el, ezért a harmadik akadály után kineveztük utunkat akadály-pályának. A gyakorlottabb gyerekek megmutathatták mennyire ügyesek, de ezek az akadályok jól szolgáltak pihentetőként is.

Megcsodálhattuk az út menti \"kőfolyásokat\", és nagy tetszést aratott az \"óriás széke\" névre keresztelt hatalmas szikla is. Lenyűgöző volt a kilátás az őszi lombok közül a távolabbi falvakra.

Amikor megérkeztünk az első útelágazáshoz megbeszéltük, hogy mire kell figyelni két turista-út jelzés találkozásánál, majd a kék háromszög jelen folytattuk utunkat. Egyre több és szebb levél gyűlt a kicsik, no és persze az anyukák, apukák kezében is.

Mielőtt elértük a Pisztrángost igazán ritka látványban volt részünk egy csoportos fakidőlés mellett elhaladva. Ennek kapcsán megbeszéltük, hogy a Mátra vulkanikus eredetű hegység, vékony földréteg van rajta, amibe a fák gyökerei nem tudnak mélyre hatolni, így gyakran előfordul hogy, kidőlnek egy-egy viharnál, vagy amikor nagyon ferdén állnak a hegyoldalban.

Dél körül végre megérkeztünk a tóhoz, ahol nagyobb pihenőt tartottunk. Megebédeltünk, és egy kicsit „dolgoztunk”. Bámulatos ügyességgel és türelemmel formálták a kicsik a képeket az útközben gyűjtögetet levelekből, termésekből.

Mindenki megkapta a várva-várt Misi mókus matricát, illetve az először túrázók a kis túrafüzetüket. Két kicsi most vett részt ötödik alkalommal a családi sétán, így boldogan várták a megérdemelt jelvényt. Nagy tapssal is megjutalmaztuk Õket!

A jóízűen elfogyasztott ebéd után a gyerekek még játszottak a tavat tápláló víz csatornájánál, a nagyobbak elolvasták a tájvédelmi terület tájékoztatótábláját, majd elindultunk a piros + jelzésen a Vörösmarty turistaház felé. A mocsaras erdőrezervátum mellett már szinte akadály nélkül jutottunk el utunk végéhez.

A turistaháznál megköszöntük, hogy velünk tartottak, és ki-ki kedve szerint indult haza.

Reméljük legközelebb is együtt túrázunk!

Vera és Szőrös