Élménybeszámolók - lista

2009. június 22.

Sokan tudjátok, hogy közel három éve tervezgetjük az erdélyi kirándulást, amely eredetileg 2-3 személygépkocsival történő, néhány fős útnak indult. Beszéltünk róla, egyre többen jelezték jöveteli szándékukat, hát így átalakult, a sok kedves ember kívánságának ellenállni nem tudtunk, és nekünk is jót tett az emlékek felfrissítése…

Június 15. hétfő
Elindultunk…
Nagyvárad, Kolozsvár, Nyárádtő, Parajd útvonalon érkeztünk meg Gyergyószentmiklósra. Az út 600 km, pihenőkkel együtt 12 órát utaztunk, az érkezés napján tartottuk a vacsora 19.00 órára tervezett időpontját. A házigazdák kedvesek, az elhelyezkedés - némi csereberével a lányoknál - rendben megtörtént. (Szállásunkat bátran ajánljuk mindenkinek: Napsugár Panzió)

Június 16. kedd
Első gyaloglós napunk. Az útikönyv szerint ún.”lájtos” napunk lesz. Egész napos túra a Gyilkos-tónál, a Békás-szorosban és környékén. Busszal a Gyilkos-tóig mentünk. Innen - az útikönyv szerinti - időigény 3 óra a Kis-Cohárdra való fel-le gyaloglás, amelynek magassága 1344 m. Be kell vallanom, nem ennyinek éreztem! Végül mindenki fölment és páratlan volt a kilátás, megérte a fáradságot. A Gyilkos-tó körüli tanösvény 4 km-e már csak séta volt. A Békás-szoros „pokla” a kapu, a tornác és a szűk torok - sokadszorra látva is - fenséges látvány, a Mária- és az Oltár-kő délceg őrizete alatt. Ezt követően autóbusszal még elmentünk megnézni a Békási-víztározót, a gát felől.

Június 17. szerda
Borongós, esős a reggel. Ifjú túravezetőnk javaslatára fölcseréltük a hét közepére tervezett túrákat, a kedvezőbb időjárásban reménykedve, amely jó ötletnek bizonyult. Tehát egésznapos túra Isten székére (1381 m). Mire fölértünk, a nap is kisütött, a ligetes tető három kilátójáról is rácsodálkoztunk a Kelemen-, a Görgényi-havasok és a Maros völgyére. Itt még jobban éreztük a lelkünknek kedves emberek hiányát, akik jöttek volna, de… Miután az országútról is megnéztük, hogy hol voltunk, visszamentünk Maroshévízre, ahol felvettük utastársainkat. Néhányan nem tartottak a túrázókkal, reménykedve a maroshévízi termálfürdőben történő pancsolásban, ami a hűvös idő miatt elmaradt. Várniuk kellett a túrázókra, a vacsorára is késve érkeztünk, de megértő házigazdáink voltak.

Június 18. csütörtök
Reggeli készülődés. Ragyog a Nap, felhőnek nyoma sincs. Ezen a napon a Gyergyói-havasok egyik legszebb útvonalát jártuk be. Akik nem akartak gyalogolni, a szálláshelyen maradva körül néztek Gyergyószentmiklóson illetve Marosfőn. Balánbányáról indultunk gyalog, az Egyes-kő (1587m) a kijelölt első komolyabb megállóhely. Hét izmos társunk föl is mászott a csúcsra, többen megörökítették Õket. Tovább haladtunk a gerincen, körülöttünk a tisztások számtalan színes virágtól pompáztak. A Nagyhagymás lankásabb oldalán kapaszkodtunk fölfele, ahol csaholó, nyájukat védő juhászkutyák acsarkodtak ránk, betolakodókra. Fölértünk (1792 m), boldogan gyönyörködtünk a környező fenséges havasok formáiban. Látszott a Csalhó és a Magura hatalmas tömbje. Kellemes meglepetés, hogy a tetőn álló vaskeresztre fogott ládikában őrzött füzetbe mi is beírhattuk, hogy ott járt 24 fő, a Kékes TE nevében. Pihenő után továbbmentünk, innen többnyire lefele. Virágok kavalkádja kísér tovább is, szinte megkerültük a Csofronkát, messzire mindegyre felbukkant a Csalhó. Örömmel fedeztük föl lennebb a Gyilkos-tó tükrét, a Kis-Cohárd és az Oltár-kő sziluettjét. A Fehér-mezőn hangulatos tavacskák és virágok között haladtunk, zenei aláfestésnek „csizmás” tehenek kolompja szólt. Vendéglátóink már tudják, érkezés előtt egy órával szólunk, mikorra legyen a vacsora!

Június 19. péntek
Azon igyekezetünkben, hogy a program mindenki kedvére a lehető legmegfelelőbb legyen, ezen a napon módosítottuk a legerélyesebben a programot. Volt aki már fáradt volt, volt akinek kevés volt és volt aki alig volt, mármint túrázni. Mindnyájan busszal a Bucsin-tetőre mentünk. A Kis-küküllő forrásának a megtekintése után a csapat szétvált. A „bátrabbak” a Mezőhavas csúcsát érintve (1777m) átgyalogoltak Szovátafürdőre. A „jobbak” a Bucsin-tetőről, némi téblábolás után, a só útján, a Bogdán-menedékház érintésével legyalogoltak a műútra. Innen autóbusszal mentek le Parajdra. A csapat egy része megnézte a sóbányát, a másik része Parajdon, illetve Szovátán fürdőzött (sajnos nem a Medve-tóban, ami még nem nyitott). Miután mindenki megérkezett Szovátára, visszaindultunk a szálláshelyünkre, előzőleg értesítve vendéglátó asszonyunkat, hogy mennyit is késünk ma a vacsoráról.

Június 20. szombat
Autóbuszos kirándulás Marosvásárhelyre és környékére. Marosvásárhelyen megnéztük a Teleki Tékát, a Kultúrpalotát, fölsétáltunk a Fő téren, elhaladtunk a várfalak mellett. Betértünk a belvárosban lévő református temetőbe és tisztelegtünk a Bolyaiak és Sütő András sírjánál. Arra jutott még idő, hogy egy rövid autóbuszos körúttal még láttunk egy keveset a városból. A visszafele vezető úton megálltunk szétnézni, vásárolgatni Korondon, majd Farkaslakán megnéztük Tamási Áron, Szejkefürdőn, pedig Orbán Balázs emlék-nyughelyét. Egyik kedves túratársunk javaslatára Zeteváralján meglátogattuk a „kacagó” plébános urat, megnéztük a templomát és a mellette lévő „Halleluja” panziót. Barátsággal fogadott bennünket, finom kisüstivel kínált és kedélyes mivoltát igazolandó, közben vicceket mesélt.

Június 21. vasárnap
Reggel Csíksomlyóra indultunk. Miután Madéfalván megálltunk a SICULICIDIUM (székely veszedelem) emlékműnél, Csíksomlyóra érkezve megnéztük a kegytemplomot, a kápolnákat és a Kis-Somlyó hegy oldalában kialakított búcsúhelyet. Ezek után Csíkszeredán tartottunk egy rövid pihenőt, hogy gyönyörködhessünk a Makovecz Imre tervezte, 2003-ban avatott Millenniumi templom szépségében. Innen a Gyimesi-hágón át, a Tatros-folyó völgyében Gyimesfelsőlok, Gyimesközéplok és Gyimesbükk érintésével a történelmi határra, Palánkára, a Rákóczi vár romjaihoz látogattunk el. Visszatérőben Gyimesbükkön megálltunk a helybéli tanítónő, Antal Mária által kialakított tájháznál. A sokszínű, gazdag gyűjtemény bemutatását követően meghatódva hallgattuk kislány unokája előadásában a régi csángó népdalokat.

Június 22. hétfő
A reggeli után, fél nyolckor, a már ismert útvonalon hazaindultunk. Körösfőn megálltunk egy kis „szemlegeltetésre”. Pár napja még várakozással haladtunk át a falun a cél felé, gyorsan el is telt, és már visszafele tart „szekerünk rúdja”. Reméljük, jól éreztétek magatokat! Autóbuszvezetőink ügyességének köszönhetően 19 óra körül rendben megérkeztünk Gyöngyösre.

Köszönjük, hogy akartátok, hogy jöttetek és közösen megélhettük ezeket a szép napokat.

Szabó Zoltán

A túráról készült többi fotót megtekinthetitek a képtárban!