Élménybeszámolók - lista

2012. augusztus 26.

Nagyon régen, közel tíz éve voltam először a veresegyházi Medveotthonban, akkor egy Gödöllői éjszakai teljesítménytúra után hajnalban, túratársakkal néztük meg a medvéket. (Akkor még nem kellett belépőt váltani, ezért ilyen időpontban is látogatható volt.) Azóta született gyermekeimnek régóta terveztem az ide való kirándulást, de saját autó nélkül kissé bonyolultnak tűnt.
Úgy véltem más családokat is érdekelhetne a Medveotthonba egy különbuszos kirándulás, ezért javaslatomra beillesztettük az egyesület 2012-es Családi sétái közé ezt a programot. Amikor az interneten jobban utánanéztem a helynek, rátaláltam a Veresegyházi Tavak Tanösvényre is, amit teljesen beilleszthetőnek találtam a medvés programba – utólag sem bántuk meg, de erről bővebben pár sorral lejjebb...

Első családi sétám szervezése okán kissé féltem, hogy kevés jelentkező lesz így a szünidő vége felé, ennek ellenére 31-en jöttünk össze augusztus 26-án reggel, hogy Veresegyház felé induljunk.

Délelőttre lett tervezve a Malom-tó körüli tanösvény, amit Tatár Sándor túravezetővel jártunk körbe. Nem is számítottam rá, hogy ennyire színvonalas túravezetést kapunk, és ilyen sok élményt szerzünk a tavaknál. Rengeteget lehetett tanulni a vezetőnktől még a felnőtteknek is, a gyerekeknek pedig szinte mindig tudott mondani, mutatni valami érdekeset, hol hatalmas kínai eredetű kagylóhéjat vett elő a táskájából, hol halakról kékszült fotókat, de a patakból még egy rákot is kifogott nekik, amit befőttes üvegben körbeadva nézhettek meg. Megismerhettük a vándorlápot, a fehér nyár és a vénic szil fákat, majd a tóból kipusztult védett növények emlékhelyét is felkerestük, ami egy nádasban bújt meg, és csak pallóúton lehetett megközelíteni. Délre körbeértünk a tanösvényen; a Malom-tó strandját is jó lett volna kipróbálni, de az már nem fért bele az időnkbe, meg nem is volt meghirdetve ez a lehetőség, minden esetre üde színfolt volt a működő kis strand és benne a vízilabda pálya látványa. Busszal átmentünk a Medveotthonhoz, ahol gyakorlatilag szabad program vette kezdetét, mindenki maga dönthette el, hogy merre menjen, mit nézzen meg, csupán a 16 órás hazaindulást beszéltük meg. Mi a családommal legelőször a macivonathoz mentünk, ez egy beígért program volt a gyerekeknek, akik ezt egyből le akarták tudni:) Ezután nem sokkal kezdődött a három medvebocs látványetetése, addig a játszótéren játszottunk. A bocsok etetése után mézet vásároltunk, és a kerítés mellett elhelyezett tárolókból egy-egy hosszúnyelű fakanalat kaptak a gyerekek, hogy mézzel etethessék a medvéket. Sajnos a medvék nem tudták, hogy csak a méz az övéké, ezért Bogi lányomtól elvették a fakanalat is… De a kerítés belső oldalán sűrűn elszórt fakanalak tanúsága szerint nem ő volt az egyetlen gyermek, akitől a mackók megszerezték a fakanalat… Körbejártuk a medvéket, majd minden maci kapott egy-két nyalás mézet tőlünk is. A farkasokat is megnéztük, itt be is lehetett közéjük menni, na nem az életuntaknak, hanem akik vállalkoztak erre két gondozó felügyelete mellett. Voltak a csoportunkból is, akik éltek ezzel a nem mindennapi lehetőséggel. Medvék, farkasok mellett mosómedvék, ormányos medvék, struccok és gólyák is voltak a Medveotthonban, őket is megnéztük. A kapun túl még szürke marhákat és egyéb őshonos háztáji állatokat lehetett volna látni, de mi oda nem mentünk át, a maradék időt a gyerekek a játszótéren töltötték el, a kisfiamnak leginkább a bejárathoz elhelyezett egykor működött kisvonat tetszett, rengeteg időt töltött ott.

Összességében nagyon jól sikerült nap volt, remélem mindenkinek hozzám hasonlóan szép emlék marad az együtt töltött idő.

Szőke György