2011. szeptember 17.
2011. szeptember 17-18. Gyöngyös
Egyesületünk aktívabb tagjai szakmai tanulmányúton vettek részt, a képzési tervünknek megfelelően. A Gyöngyösi Kékes Turista Egyesület hathatós segítségével bonyolítottuk le a kétnapos programot. Most a beszámoló elején is szeretném kiemelni a segítségünkre lévő Simon Péter elnök urat, és Tóthné Kelemen Máriát, akik nélkül ez a program nem jöhetett volna létre. Köszönjük nektek!
Szombat (szept.17.)
Reggel 7 órakor indultunk el a székhely (kastély) előtti parkolóból Ácsról, majd Budapesten át Gyöngyösre érkeztünk 10 óra után néhány perccel. A Mátra Múzeum előtt volt megbeszélve a „randi” Gyöngyösi barátainkkal. Kölcsönös üdvözlés után a Kolping Házba kalauzoltak bennünket, ahol igazi terülj-terülj asztalkám fogadott bennünket, amit az egyesület (Kékes TE) tagjai készítettek nekünk. Ezúton is köszönet érte!
A földi javak elpusztítása után, megnéztük a Mátra Múzeumot. Csodálatos környezetben, igen érdekes és tanulságos kiállításokat, épületet, és egy nagyon szép, rendezett parkot láthattunk. Még egy esküvői fotózást is szerveztek nekünk a vendéglátóink :).
A múzeum után irány a Mátrai Erőmű. A szigorú biztonsági ellenőrzés után, Nyúzó Zoltán várt bennünket, aki körbe vezetett, és nagyon szakszerűen bemutatta az erőmű működését. Nagyon sok kérdést kapott Zoli, amire kimerítő és érdekes válaszokat kaptunk. Rengeteg fotót készítettünk, amit megosztunk az érdeklődőkkel a honlapunkon (
www.bakancsosklub.hu) Annyira belemerültünk a kérdezgetésbe, meg a bámészkodásba, hogy észre sem vettük, hogy telik az idő, rohannunk kell a következő programra.
A bejáratnál várt bennünket Szárnya Pál, aki az erőmű bányáját mutatta meg nekünk. A személyszállításra kialakított terepjáró teherautókon indultunk neki a bányának, először a 3-as út menti kilátóból néztük meg a területet, ahol a kitermelés folyik. Az oda vezető út hosszúságából is következtettünk rá, hogy nem kis bányácskáról van szó, de amikor megláttuk fentről, mégis csak elcsodálkoztunk a méreteken. A bánya szó használata ne tévesszen meg senkit, külszíni fejtésről van szó. A kilátónál Szárnya Palitól olyan információkhoz jutottunk, amiket ismét csak „tátott szájjal” figyeltünk, ilyenek a bánya „vándorlása”, miért nincs víz a bányában, hogyan jut a szén az erőműbe stb. Ezután egy rövid látogatásra levittek a bányába is minket, ez megint csak olyan élmény volt számunkra, amit nem mostanában felejtünk el. A fentről picinek tűnő gépek, testközelből hatalmasak voltak, emberi ésszel nem is felfoghatóak. Innét visszagondolva még hatalmasabb bányára emlékszünk. Ezúton is köszönjük a két kiváló szakember és túratárs kalauzolását, az átadott rengeteg érdekes információt. Köszönjük Zoli és Pali.
A „kimerítő” délután után a vacsora és borkóstoló várt bennünket Markazon a Kovács pincészetben. Ezt a KTE titkára, Rajki Sándorné Marika szervezte nekünk – helybéli lévén. Jól berendezett kóstoló terem fogadott bennünket, na meg persze a házigazdánk, Kovács Ferenc, aki rövid tájékoztatást adott a családi vállalkozásról, majd rögtön kínált is egy csodálatos „fehéret”. Néhány jó bor kóstolása közben érkezett az igen ízletes vacsora. Ebből jó néhány adagot magunkhoz vettünk (persze fejenként), ami lehetőséget adott a további kóstolásra. Meg sem álltunk kilenc fajta borig, amit persze aztán vissza is kóstoltunk.
Hát ilyen „kimerítő” nap után indultunk szálláshelyünkre, Mátraházára a nővér szállóra. Csodálatos környezetben, az elmúlt éveket idéző épületek és szobák. Nekünk viszont nagyon megfelelt, igen jól éreztük magunkat ott is. A szállásért külön köszönet illeti Simon Peti barátunkat, elnök urat. Még folytattuk egy kicsit a napot, néhány üveg ital mellett megbeszéltük az élet nagy dolgait, majd nyugovóra tértünk.
Vasárnap (18.)
Reggel korán ébresztő, reggeli, pakolás, rövid séta a Szanatórium területén, majd indult az aznapi program. Reggel 9 órára volt megbeszélve a találkozó a Mátraházai parkolóban, innét indult gyalogtúránk.
Ezen a napon is végig velünk volt Simon Peti barátunk, és ő volt a túravezető is. A parkolóból elindultunk felfelé a Kékes tetőre, a terveknek megfelelően a sípályáról elkanyarodtunk az erdő rezervátum felé. Megérte! A vendéglátóinktól megszokott alapossággal megtervezett túra volt ez is. Ritkán látott csodákat vehettünk szemügyre. Maga a túra, fárasztó volt, a nagy szintkülönbség miatt, de a kilátás és a társaság kárpótolt bennünket :). Sok érdekes történetet mesélt el nekünk Péter, így az idő is hamar eltelt. A csúcsra érkezés után rövid pihenő, majd irány a TV torony. A toronyból csodálatos kilátás volt minden irányba, egy kicsit nagy volt a szél, de nem mindennapi látványban volt részünk cserébe. A torony melletti étteremben elfogyasztottuk ebédünket, majd irány Gyöngyös.
Itt belecseppentünk a szüreti felvonulásba, és a fehérbor fesztiválba. A vendéglátóink viccesen meg is jegyezték, hogy magasra tették a mércét, hogy ezt is megszervezték nekünk. Tetszett, hogy „miattunk” van ez is:). A szüreti felvonulást végignézve, jelentős társadalmi összefogásnak lehettünk tanúi, gratulálunk a szervezőknek. A felvonulás után némi kis kulturális műsor, egy kis fehérbor kóstolás, kenyérlángossal. A borkóstolásnak is megadták a módját, kóstoló pohár, pohártartó, volt ott minden. Remek kis rendezvény volt ez is.
Sajnos eljött a búcsúzás ideje is, érkezésünk helyén várt ránk a buszunk, ahol nagyon kedves vendéglátóinktól, nehezen, de búcsút vettünk.
Köszönjük a Kékes Turista Egyesületnek, ezen kívül Simon Péter elnök úrnak, aki végig velünk volt, ezt a két csodálatos, és tartalmas napot!
Reményeink szerint lesznek még közös élményeink veletek!
Tóth János elnök
Bakancsos Klub
Ács
A Bakancsos Klub fotói az eseményről ide kattintva érhetők el.