Kékes Turista Egyesület logó
„Gyertek velünk, ...mert egyedül nem megy!”

  Élménybeszámolók - lista

Turista lapszemle - 2009. július

2009. július 22.
Kedves Turista Barátom!

Nehéz a dolgom a júliusi lapszemlével, hiszen annyi, de annyi érdekes és színvonalas cikk jelent meg az újságokban, hogy nehéz szívvel hagyok ki akár egyet is. Mindet ajánlani viszont nincs itt tér és nem is célom – így ismét a nekem legjobban tetszőkből válogatok.

A Természetbarát Turista Magazin első oldalain közeli tájak látnivalóiba nyerhetünk bepillantást. Az egykor szebb napokat megélt, sajátos szerkezetű bányaváros, Bátonyterenye szépséges kastélyával, megkapó angolparkjával, Szabó István „Fába faragott élet” című kiállításával várja az idelátogatókat – mellettük a freskóiról nevezetes maconkai templom, a víztároló és a képeslapgyűjtemény egyedisége is megéri, hogy időt szánjunk a felkeresésükre.




A kővé vált leánnyal találkozhatunk néhány kilométerrel arrébb, Nemti határában, a Morgó-gödör alig ismert szurdoka és a Sárkány-szikla mellett – a Homokkővidék változatos sziklaformái és a hozzájuk kapcsolódó népi történetek mindig izgalmassá teszik barangolásunkat e szívből szerethető tájékon.
A hosszú tél után a tavasz ismét túl gyorsan tovaszállt, a Csabai Bihargók mégis újra szerették volna átélni annak szépségeit. Erdélyi túrájuk során sikerült visszamenniük az időben néhány hónapot, élményeiket Évszakok vándorai címmel foglalták írásba.
Vasút épült Magyarországon! Ma bizony ez nagy hír a Kárpát-medencében… Az új vasút habár normál nyomtávolságú, mégsem „szokványos” vonal, amely városok és falvak népének életét megkönnyítve szelné át a tájat. Ellenben régiókat köt össze, rögtön hetet is, azonban ezek a vidékek csak „másai” a Kárpát-medence egy-egy valódi tájegységének. Az új vicinális nem más, mint a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum áprilisban átadott múzeumvasútja, amit a virtuális utazás elolvasása után mindenképpen ki kell próbálnunk.
Talán nincs olyan hegységünk, ahol annyi térképhiba bosszantotta volna az elmúlt évtizedekben a barangolókat, mint a Cserhát. Gyenes Péter Csipetnyi „kék” túráján kiállták a próbát az új jelzések, melyről megszokott élvezetes stílusú beszámolóját olvashatjuk. Mint írja, a fák öregen, mi pedig csak ifjan vagyunk szépek – akár hiszik, akár nem, az biztos, hogy a cserháti lankák öreg hagyásfái a megállapítás első felét mindig igazolni tudják.

A Magyar Turista is közlekedéstörténeti emlékeket ajánl megtekintésre. Először elrepít minket a Szolnoki Repülőmúzeumba, helikopterek, harci és polgári repülőgépek, világháborús géproncsok, a repülés hőseinek és áldozatainak tisztelgő emlékfák és szobrok közé.




Majd a repülés után vízre szállhatunk, mégpedig Oldalkerekes gőzössel, a Balatonra. Az első balatoni gőzhajóról, a Kisfaludyról sajnos nem maradt ránk semmilyen tárgyi emlék, még csak műszaki rajz sem, így korabeli rajzok, leírások útján tanulmányozhatjuk történetét.
Víz után pedig síneken siklunk – na nem vonaton és nem ki, hanem fölfelé, a Budavári Siklón. Egykori olcsósága és népszerűsége már a múlté, hányattatott sorsát azonban érdemes a cikket olvasva felidéznünk.

Az Aggteleki-karszton és a Borsodi-dombságon át folytatjuk kéktúrás vándorlásunkat Nád Bélával. Először a Baradla-tetőtől Zádorfalváig kanyargunk a „kék kígyó” mentén, majd a barátságos gömörszőlősi határban taposunk, amelynek hangulata csakúgy megérintette a szerzőt, mint bennünket, amikor arra jártunk. Kelemér történetébe pedig a Műszéntermelő Vállalat Villamoskefe Gyáregysége írt érdekes fodrot Tompa Mihály mellett. A Mohos-tavak botanikai kuriózumok, de a táj szépsége és vadregényessége a növények világában járatlant is megihleti. Béla jelentős véráldozattal jutott innen a Szörnyű-völgyön keresztül Putnokig… hogy miért, nem árulom el – tessék elolvasni. :-)
Asztalos Gyuri bácsi A magyar-osztrák-szlovén „hármashatár” és az Őrség turistatérképeiről szóló írásába régi és nem oly régi határmenti élményeit csempészte be, a véleményalkotást pedig ránk bízza a területet bemutató térképkivágatok ábrázolásával.
Dzsindzsa, dzsuva, csekmet és csáté – pár éve még ezekkel kellett számolnia annak, aki végig akart menni a Pinka-szurdok magyarországi szakaszán. Ma már zöld sáv turistajelzés vezet határ”folyónk” e szakaszán, és Orbán Balázstól megtudhatjuk, hogy a zöldhatáron túl is összeszűkül a Pinka, ezt az áttörést érdemes a bátrabbaknak egy rövid, de annál bozótosabb „expedícióval” meglátogatni.

Nem turista, de természetkedvelőknek szóló, igen szép kiállítású és élvezetes folyóirat a TermészetBÚVÁR, érdemes tehát ezt is rendszeresen forgatnunk.




Megtudhatjuk, hogy a Föld egészének 99 százaléka melegebb 1000 Celsius-foknál. Ez az állandóan újratermelődő hő folyamatosan a légkörbe sugárzódik, globálisan 40 millió MW teljesítménnyel. Ha megfelelő eszközökkel nem csapdázzuk és hasznosítjuk, úgy ez az energiamennyiség „elvész” számunkra. Megújuló energiaforrásunk: a termálvíz címmel hazai és külföldi példákon keresztül, közérthető nyelven mutatják be ezt a ma még jórészt kihasználatlan lehetőséget.
Ragyogva süt a nap, egyre melegebb a levegő, langyosakká válnak a fülemülék csattogásától és a tücskök ciripelésétől hangos májusi és júniusi éjszakák. Tücsökkoncert, békakórus és megannyi színes, hangos és elragadó csoda tanúi lehetünk, ha Schmidt Egon (a Kossuth-díjas madarászról egyoldalas „karcolat is olvasható a lapban) szívet melegítő, de tudományos pontosságú írásainak szellemében ismerkedünk a természettel.
A Bél-kő csonkán is védelmet kapott. A palócok kultikus helyként tisztelték. A cementgyár azonban mohón fogyasztotta mészkőtömegét, nem kímélve ritka fajokat őrző növény- és állatvilágát, különleges élőhelyeit. A geológusok, botanikusok, zoológusok és történészek egykori zarándokhelye megrendítő tájsebként maradt az utókorra a bányászat megszűnésekor. Tömegéből pedig több mint hétmillió köbméter hiányzik.
Ökológia címszavakban – Klímazonális erdőtársulások. A cikk segítségével a Kárpát-medence területének java részén legfejlettebb életközösségek, az erdőtársulások övezetességébe, szintezettségébe nyerhetünk betekintést.
A Magyarország élőhelyeit bemutató szenzációs sorozatban a Hegy-és dombvidéki molyhos tölgyesek jellegzetességeit, elterjedését, csalóka világát tanulmányozhatjuk fotók, térképek, szakszerű és érdekes leírások útján.

Kicsit hosszúra nyúlt lapszemlém, de talán megbocsátható – hiszen a turista, a természetbarát, a túravezető fogékony a szépre, jóra, érdekesre… ezek a cikkek, amiket ajánlottam, pedig szépek, jók és érdekesek. Érdemes elolvasni őket.

Simon Péter
elnök
Kékes Turista Egyesület

 BEJELENTKEZÉS

Ha a kekesturista.hu oldalon minden funkciót el szeretne érni, be kell jelentkezni!

Felhasználónév:

Jelszó:

 REGISZTRÁCIÓ

Ha még nem regisztrált látogatónk, akkor itt megteheti!

 

 LEGUTÓBBI HÍREINK

 FONTOSABB ESEMÉNYEK

 ESEMÉNYNAPTÁR

2017. szeptember
H
K
SZe
Cs
P
SZo
V
 
 
 
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
25
26
28
29
30
 
2017. október
H
K
SZe
Cs
P
SZo
V
 
 
 
 
 
 
1
2
4
5
6
8
9
10
11
12
13
15
16
18
19
20
22
23
24
25
26
28
29
31
 
 
 
 
 
2017. november
H
K
SZe
Cs
P
SZo
V
 
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
15
16
17
19
20
21
22
23
24
25
26
27
29
30
 
 
 
1plusz1 százalék
Egererdő Zrt.
Kékes Turista Egyesület - 3200 Gyöngyös, Török Ignác u. 1. - info@kekesturista.hu