Kékes Turista Egyesület logó
„Gyertek velünk, ...mert egyedül nem megy!”

  Élménybeszámolók - lista

A Tiszta Mátráért hulladékgyűjtő túra 1.

2004. május 08.
„A szőlőszem kicsiny gyümölcs,
Egy nyár kell hozzá mégis, hogy megérjék.
A föld is egy gyümölcs, egy nagy gyümölcs,
S ha a kis szőlőszemnek egy nyár
Kell, hány nem kell e nagy gyümölcsnek”...

int minket türelemre, buzdít munkára a huszonéves apostol, Petőfi Sándor.

Mi, akik itt a Mátraalján a szőlőművelés hagyományába beleszülettünk, vagy csak éppen belecseppentünk, évről-évre együtt gyakoroljuk a Jóistennel a teremtés türelmét, amikor a metszéstől a szüretig minden egyes tőkéhez sokszor lehajolva, gondjukról-bajukról őket kifaggatva figyeljük, hogy a fakadó rügyből miként válik kicsattanóra beérett, vagy éppen betegségtől elfonnyadt termés…

Két éve, hogy a Kékes Turista Egyesületbe belépett az erőművi szakszervezet, a MEVISZ turistacsapata, hogy integrálódjunk a természetjárók, a környezetvédők, a civilek társadalmába.

Az első közös nagy rendezvényünk a 2002. októberi „Tiszta Mátra” volt. A szlogen ma még csak egy álom, arról a világról, amikor az ember harmóniában él majd a tájjal, és már képes a másikra, a következő nemzedékekre is gondolni, nemcsak magára!

A „Tiszta Mátra” a gyöngyösi Mátrában kezdődött. Ez a táj, amit még Hanák Kolos, Széky István és társaik kezdtek a városlakók előtt felfedni: Mátrafüredtől a Sástót és Mátraházát magába fogva a Vörösmarty fogadóig és Kékestetőig ér fel, keletről pedig a Négyeshatárig nyúlik. Tíz útvonal, 80 km a gyöngyösi természetjárók birodalma – már csak természetes, hogy féltjük!

Ez a bennünk motoszkáló, néha szunnyadó, néha ébredező féltő érzés csapódott át ekkor, két éve mozdulatba; cselekedetbe, ekkor fogalmazódott meg bennünk, hogy – együtt! – talán tenni is tudunk ezért valamit – mert egyébként mi végre vagyunk mi itt?!

Sokan furcsán néztek akkor ránk – szedje föl aki eldobta, meg akit ezért fizetnek! – de a példa, akár jó, akár rossz, mindig vonzó; sokan megtették már azóta az első, a legnehezebb lépést: lehajolni más szemetéért.

A város vezetése az elejétől támogatta az ügyet; megtérítették, a költségeinket, amikor kértük, eljöttek Ők is, amikor kellett – és hogy most felénk se néznek? - fogjuk fel elismerésként: mi már felnőttünk, most bizonyára más kezdeményezés bölcsőjénél bábáskodnak…

Ilyen előzményekkel vártuk most május 8-án az éppen végzősei ballagására készülő gimnázium előtt társainkat. Ragyogott a Nap, de ez most nem sokat jelentett, az elmúlt napokban minden délben menetrendszerűen jött a zápor. Tudtuk, hogy csak a természettel feltétel nélküli barátságban lévőkre számíthatunk, akik az erdőt esőben is szépnek látják. De mégsem csak a saját útvonalukra büszke turisták jöttek el; éppen megtelt egy busz.

Megcéloztuk a Kékest, amely még ekkor sem bújt ki éjszakai felhőtakarója alól. A bükk övezetbe érve a májusi üde zöld levélzet és a Mátrában szokatlanul dús aljnövényzet szinte lüktetett az élettől, az erdő, a nagy frisslevegő-gyár teljes kapacitással dolgozott…

Hétfelé indult a Kékesről a zsákokkal és kesztyűkkel felszerelt csapatunk. A balszárny P és Z jelzésű útjait hagyományosan a Mátra Természetbarát Klub vitte, ezúttal kizárólag hölgyekkel képviseltetve magát. Elkanyarodtak a Klub néhai tagjainak emlékét őrző Kis-kőig, és megnyugodva tapasztalták, hogy alig kellett lehajolniuk; aki ide eljut, az már nem szemetel…

A gerinchad a Kékestető és Mátrafüred közötti „háromsávos főutat”, a Csatorna-völgyet, a Remete- és Benevár-bércet, illetve a Kalló völgyben húzódó első mátrai turistautat, a Széky István utat kutatta át, már jelentősebb eredménnyel; a szokásos autógumik mellett most egy-egy összetört kerékpár és szánkó is végre méltó környezetébe, a szeméttelepre került. A bércen egyébként a legkisebbek vitézkedtek – a Kékes Turista Egyesület utánpótláscsapatát, a Jeruzsálem úti óvodát Rajki Eszter, Borsik Gábor és Borsik Bence képviselték. Ők egyébként maguknak takarítottak – május 13-án ezen az úton lesz az óvodás csapatunk első teljesítménytúrája.

A Mátraházát két irányból közelítő jobbszárny a kemény magból verbuválódott. Egyesületünket itt általában a triatlonosok erősítik, de ők most éppen Kézdivásárhelyen küzdöttek Gyöngyös becsületéért. A S jelzésű Rákóczi turistaút legnagyobb fogásai még az út elején születtek: Kékestetőn, a felújított Tető étteremtől 25 m-re egy földbe ásott szemétlerakó kőbálványokkal „lesúlyozott” fóliáit cibálta fel a szél, mellette legalább ötvenéves, építkezésből itt maradt drótkötél-darabok, az alig pár napja elbontott külső világítás vezetékei és lámpatestei, valamint az Országos Erdészeti Egyesület 1957 és 2003 közötti vándorgyűléseinek emlékét „megörökítő” emléktábla alkotórészei hevernek szerteszét. A terület tulajdonosa: Magyar Állam, kezelője: Egererdő Rt.

A másik Mátraházán átmenő csapat nyomvonalát alaposan megtépázták az utóbbi évek magánérdekei. A jelen állapotában inkább repülőtéri kifutópályára emlékeztető „sípálya” áldozatául esett az OKT Kékestetőtől nyugatra vezető 2 km-es szakasza, a Mátraházára bevezető szakaszt pedig már három éve a műút szélére szorította egy durva, betonvas-hálóból készült rozsdás kerítés (mögötte a 77 éve Gyöngyös akkori polgármestere, egyben a Mátra Egylet elnöke által felavatott, azóta „Hotel Pagodá”-vá „előléptetett” Kékesalja menedékház látható). A sípálya egyébként az építkezés nagyságához képest tisztának mondható.

A célban, a Bene-patak menti esőház környékén eközben a házigazdák lázasan készülődtek. A lányok fölgereblyézték a pihenő környékét és megterítették az asztalokat, a fiúk pedig hatalmas sátortetőt feszítettek a fák közé - nyilván ennek köszönhető, hogy a menetrendszerinti eső most késve, csak a sátor bontása után eredt el.

Az ebéddel együtt érkezett az első csapat, aztán sorban a többiek. Lassan megtelt a konténer is, de most – először - nem kellett taposni! Pedig az 51 résztvevő (köztünk 7 gyermek) minden útmenti zugba, szemétgyűjtőhelyre benézett, becsülettel bejárva az összesen 69 km hosszú utat.

Lehet, hogy az álom egyszer megvalósul, egyszer majd ez a mi szőlőszemünk is megérik?!

Utózönge: Másnap, vasárnap Szerencsés Imre emlékét ápoló botanikus túra volt a Sár-hegyen. A résztvevők magától értődő természetességgel nyúltak a felkínált zsákokért, kesztyűkért. Imre bácsi unokája, a 11 éves Vanda a repülőtéri majális összes otthagyott szemetét összeszedte, pedig a bokrok tövében bőven hagytak neki a takarító-vállalkozók…

Merva László

A hulladékgyujto túra támogatói:
- HEVES MEGYEI ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL
- GYÖNGYÖS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA
- VÁROSGONDOZÁSI RT. GYÖNGYÖS
- TESCO GYÖNGYÖS

 BEJELENTKEZÉS

Ha a kekesturista.hu oldalon minden funkciót el szeretne érni, be kell jelentkezni!

Felhasználónév:

Jelszó:

 REGISZTRÁCIÓ

Ha még nem regisztrált látogatónk, akkor itt megteheti!

 

 LEGUTÓBBI HÍREINK

 FONTOSABB ESEMÉNYEK

 ESEMÉNYNAPTÁR

2017. november
H
K
SZe
Cs
P
SZo
V
 
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
29
30
 
 
 
2017. december
H
K
SZe
Cs
P
SZo
V
 
 
 
 
1
3
4
5
6
7
8
9
10
11
13
14
15
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
2018. január
H
K
SZe
Cs
P
SZo
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
 
 
 
 
1plusz1 százalék
Egererdő Zrt.
Kékes Turista Egyesület - 3200 Gyöngyös, Török Ignác u. 1. - info@kekesturista.hu