Kékes Turista Egyesület logó
„Gyertek velünk, ...mert egyedül nem megy!”

  Élménybeszámolók - lista

Nyárbúcsúztató túra (fényképekkel)

2017. szeptember 02.
A Kékes Turista Egyesület szeptember másodikára hirdette meg a Nyárbúcsúztató túráját.
Előtte való nap a Mátra Sport Egyesület Gyalog haza túráján vettünk részt Lacival, a mostani túravezetővel. Beszélgettük, hogy mivel körtúra lesz, lehet, hogy autóval kéne menni, de mivel Laciék ingyen utaznak, meg mi lesz a többiekkel? Így lemondtam erről a lehetőségről. Reggel a buszmegállóban csak Lacit és Magdit találtam. Csodálkoztam, hogy milyen kevesen vannak, máskor alig szoktunk felférni a buszra. Megérkezett Jászberényből Andi és a kis Hunor. Elindult a busz, gondoltam majd a Felsővárosnál szálnak fel a többiek. Se itt, se Füreden nem jött senki!
A Bőgős-réten leszállva láttam személyautókat. Gondoltam, hogy mégis van, aki kocsival jött. Kiderült, ők itt aludtak éjszaka sátorban és nem velünk jönnek. Megindultunk a tanösvényen Mátraszentimrére. Hunornak már Gyöngyösön se sok kedve volt, most is elég kelletlenül lépkedett, később talált egy jókora dorongot azt cipelte magával, ez javított a kedélyén. Miközben fényképeztem a tanösvény tablóit, eszembe jutott tavaly mekkorát rohantam itt, hogy utolérjem a többieket. Szentimrén a „könyvtár” előtt láttam, hogy sátrat állítanak meg bográcsokat pakolnak ki egy járműből. Falunap lesz kérdeztem? Nem, a Vadrózsa egyik pontőr állomása, felelték a hölgyek. Egyből eszembe villant: Tamás említette is a minap, mikor elvittem neki az egyesület öt éves jubileumi kiadványát, hogy pontőr lesz a Vadrózsán, ezért nem jön a mai túránkra. Sőt tegnap Feri is mondta, hogy indul a Vadrózsán utána meg pontőrködik.
Lacival gyorsan kitöltöttük a jelenléti ívet és míg a többiek a folyó ügyeiket intézték, mi megittunk egy Tátra teát. Úgy gondoltuk Lacival, ha Hunor ilyen komótosan fog ballagni, esetleg gond lehet a busz elérésével, ezért Laci megkérdezte, Andi mi volna, ha útvonalmódosítást hajtanánk végre és lesétálnánk Gyöngyössolymosra? Abban nincs emelkedő és nagyon szép út. Lehet, hogy Hunor jobban élvezné és a busz miatt se kellene aggódnunk. Andi azt mondta, hogy nekik az is jó, arra se jártak még.
Elindultunk lefelé. Laci azon kesergett, hogy ilyen kevesen sose voltunk még. Szerintem sokakat elriasztott az időjárás előrejelzés, többen a Vadrózsára mentek, no meg Bányásznap is van Gyöngyösön. Az idő nagyon kellemes volt, se nem meleg, se nem hideg, igazi túraidő. Vidáman mendegéltünk lefelé és gyönyörködtünk a tájban. Egyszer csak elértük a régi kisvasút töltését. Jó darabon ezen haladtunk. Emlékeim szerint szakmunkásképzős koromban évenként ide jártunk fát gyűjteni az intézet számára. Régen nagyon sokfelé volt a kisvonatnak útja. Ment a kőbányákhoz, meg sokfelé az erdőkben, mivel ezen szállították a követ és a fát.
A Szalajkaházhoz érvén be akartam nézni Petihez, de nem volt itt. Hunornak mondtam, hogy megnézzük a vaddisznókat. Legutóbb voltak vagy öten az elkerített részen. Gyanús volt már az elején, hogy olyan magas a fű. Mikor a felső végéhez értünk, láttuk nyitva van a nagykapu. Így nem sikerült Hunornak vaddisznót látnia. A pihenőháznál megálltunk falatozni és pihizni egy kicsit.
Laci azt javasolta, hogy a sínek mellett menjünk le Lajosházáig. Nem igazán kellemes a sínek közötti baktatás. Egy helyen a patak olyan sziklába vájta a medrét, amit még eddig én se láttam. Nagyon érdekes látvány. Egyszer csak jött velünk szembe a kisvonat, gyorsan lehúzódtunk oldalra. Most meglepően sokan utaztak rajta, a gyerekek vidáman integettek nekünk. Lajosházánál szintén pontőrök tanyáztak. Ameddig Laciék elcsevegtek velük, gondoltam beköszönök Laciéknak. Láttam a kapun a lakatot, de szerencsére felfedeztem a ház mellett a járművet. Akkor itt vannak, gondoltam. Sejtésem beigazolódott. Vittem Lacinak is egy gyógynövény kivonatot, meg egy „Soproni lapot”. Igen jól esett. (Hiába a régi barátokra mindig számíthat az ember.)
A kocsiúton folytattuk menetelésünket. Elhaladtunk az egyre rosszabb állapotú, régi törőmű mellett. (Kár hogy lassan az enyészet martalékává válik.) Cserkő magasságába Hunor már kezdett csüggedni. Kézen fogtam és mondtam előzzük meg a többieket és így mi előbb fogunk fagyizni. Ez felvillanyozta és úgy szedte apró lábait, hogy alig tudtam vele lépést tartani. Solymosra érvén be zörgettem Gusztihoz, senki nem jött ki. Habóknál is próbálkoztam, ott se jártam sikerrel. Mentünk tovább, mikor Guszti szaladt utánunk. Lent voltunk a hátsó kertbe, azért csak most értem föl mondta lihegve. Hunort rábíztam Lacira, jómagam meg visszasétáltam Gusztival. Villányból várnak vendégeket, mondta és lent rendezkednek. Kicsit beszélgettünk, elfogadtam egy kávét és igyekeztem a többiek után. Ők közben megfagyiztak és már indultak a buszhoz. A buszon elbúcsúztunk egymástól, előbb Laciék szálltak le majd én is.

Szőrös

Szőrös fotói

Verebélyi László fotói

 BEJELENTKEZÉS

Ha a kekesturista.hu oldalon minden funkciót el szeretne érni, be kell jelentkezni!

Felhasználónév:

Jelszó:

 REGISZTRÁCIÓ

Ha még nem regisztrált látogatónk, akkor itt megteheti!

 

 LEGUTÓBBI HÍREINK

 FONTOSABB ESEMÉNYEK

 ESEMÉNYNAPTÁR

2017. szeptember
H
K
SZe
Cs
P
SZo
V
 
 
 
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
25
26
28
29
30
 
2017. október
H
K
SZe
Cs
P
SZo
V
 
 
 
 
 
 
1
2
4
5
6
8
9
10
11
12
13
15
16
18
19
20
22
23
24
25
26
28
29
31
 
 
 
 
 
2017. november
H
K
SZe
Cs
P
SZo
V
 
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
15
16
17
19
20
21
22
23
24
25
26
27
29
30
 
 
 
1plusz1 százalék
Egererdő Zrt.
Kékes Turista Egyesület - 3200 Gyöngyös, Török Ignác u. 1. - info@kekesturista.hu